Home Írások A Szerbiai Református Keresztyén Egyház TÖRTÉNETE

A Szerbiai Református Keresztyén Egyház TÖRTÉNETE

1104

A délvidéki (előbb a Jugoszláv királysági, majd az anyaországhoz egy időre visszacsatolt, utána a kommunista rezsim alatti és a demokrácia kezdeteit megért Jugoszláviai, Szerbia-Montenegrói majd csak: Szerbiai) Református Keresztyén Egyház létrehozására, működésére, szolgálatára azért volt szükség, mert a St. Germain-i (1919. szeptember 9) és a trianoni békediktátum az alsó baranyai, szlavóniai, bácskai, békés-bánáti, belső – somogyi és kecskeméti egyházmegye számos gyülekezetét szakított el a Magyarországi Református Egyháztól.

A délvidékre rekedt reformátusoknak a Trianoni békediktátumra való első egyházkormányzati reagálása 1920 október 21-én történt, a Rétfalun tartott közgyűlésen, amelyen az eddigi, de most leszakított alsó-baranyai, bácskai, szlavóniai valamint a békés-bánáti , a belső somogyi és kecskeméti egyházmegye elszakadt lelkipásztorai és világi képviselői vettek részt. A délre szakadt reformátusság jövőjére vonatkozó törvénybe foglalt döntések itt nem születtek, de az önállósulásra kényszerült új egyháztest kezdett látható alakot ölteni.

E dátum előtt az elmúlt időkben az un. Délvidék református szempontból Magyarország három református püspökségének egy különleges szórvány-, illetve missziós területe volt, amelyen csak nagy erőfeszítések árán tudtak pásztorolni, hát még fenntartani. Az európai protestantizmus déli bástyája volt ez, ahol már a reformátoroknak is óriási harcot kellett vívniuk a lutheri és kálvini tanok ellenzőivel. A nehézségek ellenére számos gyülekezet jött létre. Csak a reformátor Sztárai Mihály maga 120 református gyülekezetet alapított. Később, a XVIII század utolsó évtizedeiben érkeztek ide reformátusok a Nagykunságból, a Jászságból, Békés megyéből, az Alföldről, a XIX század végén Bukovinából és Somogy megyéből. Egy római katolikus gyülekezet, Maradékon a magyar nyelvű mise breviárium önkényes eltiltása miatt teljes létszámban református hitre tért a XIX század végén, 1898-ban, A Trianon idején itt található más nyelvű egyháztest, a német reformátusság Pfalz környékéről érkezett az ezernyolcszázas évek elején. Vannak még idetelepült cseh református gyülekezetek is Mivel ez a terület a majd ezer éves magyar királyság szerves része volt, egyház igazgatásilag a délvidéki reformátusság a Magyarországi Református Egyházhoz tartozott. Zömmel az alsó-baranya-bácsi egyházmegyébe, ezzel együtt a Duna melléki egyházkerületbe tartoztak, valamivel kevesebben a békés bánátihoz.

A Magyar Királyság Délvidékének az újonnan alakult “Jugoszláv” (“Délszláv”) államalakulathoz való csatolása idején volt egy átmeneti időszak : 1918-1920-ig

De igazán először 1920-ban, a Rétfalun történt összejövetelen döbben rá igazán az itt rekedt református egyházi vezetőség és lelkészkar, hogy a trianoni békediktátum tartósan elszakította az itteni egyházrészt az anyaországtól.

A Jugoszláv Királyság ideje alatt 1920-1941 (Két elnevezéssel:1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,1929-1941-ig Jugoszláv Királyság) először:

Kontra János baranyai lelkipásztort választják főesperessé, aki mellett négy alesperes látta el az elszakított egyházrész adminisztrációját. De az új államhatalom kiutasítja, mint a húszas évtized több lelkészét és csak nagy szenvedés és megaláztatás után tud visszatérni.

Helyette Klepp Pétert választja az egyházmegye közgyűlése főesperessé, 1928-ig bekövetkező haláláig. Ezután Ágoston Sándort választják főesperessé, aki feketicsi lelkipásztorként megalakítja az új államhatalom által 1918-ban elkonfiskált vukovári református árvaház utódját: a feketicsi árvaházat 1922-ben.

Ágoston Sándor főesperessége idején hozza meg a jugoszláv parlament az első egyházügyi törvényt 1930-ban. Ez teszi lehetővé, hogy kidolgozza munkatársaival az egyházi alkotmányt, amelyet az állam 1933-ban jóváhagy. Ez egy még nagyobb előrelépést tesz lehetővé: 1934-ben az akkor már nem egyházmegye, hanem Országos Egyház püspököt választhat, mégpedig a legjobban munkálkodó lelkésze, Ágoston Sándor személyében, aki évekig tartó előkészület után kiadja a Kárpát-medence reformátusságának egyik legjobb református énekeskönyvét 1939-ben.

1941-1944-ig a Délvidék visszatér az anyaországhoz (Bácska, a Muravidék és a Baranyai-háromszög, míg Bánát német adminisztráció alá kerül). Ágoston Sándor ekkor a Dunamelléki egyházkerület esperese lesz, Bánátban pedig Gachal János torontálvásárhelyi-debeljacsai lelkészt választják püspökül, 1944 novemberi mártírhaláláig.

1945-től ismét egy újabb, kommunista irányítású Jugoszláviához kerül vissza a délvidéki egyházrész. Ágosto Sándor ismét püspökként irányítja az egyházat, 1960-ban bekövetkezett haláláig.

További korszakok:

Dr. Csete K. István püspök egyházkormányzásának ideje 1961-1982-ig

  1. a) Megújulás lelki téren – terv, megvalósítás:
  2. b) Az “Olvasott istentisztelet” –szórványok megújulására
  3. c) A “Református élet. c újság elindítása
  4. d) Vasárnapi iskolai vezetők tanfolyama (Feketics, Központi Otthon).
  5. e) Új épületek (Központi Otthon udvari szakasz) és épületek megújítása (Központi Otthon termek kialakítása és termekből szobák kialakítása).
  6. f) Kolozsvári tiszteletbeli doktorátus
  7. Dr. Hodosy Imre püspöksége 1982-1996-ig

a)A püspöki székhely ismét Feketicsre kerül

  1. b) A történelmi változások kezdete és fékező hatása az egyház életére
  2. c) A nagy történelmi változások és az Országos Egyház több országba való szétdarabolása idejében való helytállás
  3. d) Debreceni tiszteletbeli doktorátus.
  4. e) Új építkezés: Feketicsi új parókia építése
  5. Csete Szemesi István püspöki szolgálata 1997-
  6. a) Új kapcsolatok felvétele
  7. b) Ökumenikus kapcsolatok kiépítése az országban
  8. c) Európai Területi Bizottság tagsága 7 esztendőn át és találkozók 6 országban
  9. d) Külföldi utak (India, Ausztrália, USA, Kanada és kapcsolatfelvételek)
  10. e) Helytállás, amikor a háború a NATO bombázás által az Országos Egyház területére is kiterjed
  11. f) Állami Miniszteri Tanács tagság: a demokrácia várható gyümölcsei (iskolaügy, vagyon visszaszármaztatás)
  12. g) Doktorátus megvédése

h)Magyar Nemzeti Tagság

  1. i) Új építkezések

1.) (említve, h. Susara szórványban új imaházat építtettem.)már hamarabb)

2.) Debeljacsai parókián új épület építése

3.) Teljesen új épületek: A Központi Otthon “filagória” méretbeli és használhatósági megújulása A Központi Otthon újabb szárnyának építése és konyha felújítása A Zentai imaház építése Új parókia építése Debeljacsán. A Délvidéki Református Keresztyén egyház az 1995-ben bekövetkezett polgárháborús határ átrendeződésben elszakadt a Baranya-Szlavóniai és Szlovéniában maradt részétől, így most Szerbiai Református Keresztyén Egyház a neve.

Dr. Csete Szemesi István, püspök

http://szrke.com/index-tor.html