Home Írások Morzsák a bálból – tudománytalan történelem

Morzsák a bálból – tudománytalan történelem

758

Hercegszölősi Zsinat 440. évfordulója

dscn0280

Ünnep volt. Ünnepeltünk Hercegszöllősön, mert 440 éve összegyűltek az atyák: negyvenen  törvényt hoztak azoknak a reformátusoknak, akik már előtte kibírtak 40 évet egyházi regula nélkül, meg anélkül, hogy lett volna szervezete a főekklézsiának – a Hercegszöllősi Kánonokat.  De hát divatja volt akkortájt a főeklézsiák fundálásának, hisz kilencévvel korábban Debrecenben is csináltak egy egyházkerületet, meg a dunántúliaknak is volt addigra.

Törtem a fejemet az utazást megelőző éjszaka – nem tudván aludni – mire a bál, mire való volt 440 éve az atyák összegyülekezése? Már mert a históriát jobb szeretem magam végig rágcsálni, mert jó dolog a ’mirelit ételt’ előszedegetni a hivatalos könyvből, ámde a dél-magyar történelmet ez ideig nem írták meg a maga mélységében, tehát üres a frizsider.

Van egy kedvenc kifejezésem, amivel a google fordító ajándékozott meg néhány éve, amikor kínaiból fordítottunk magyarra konferencia meghívókat, amikre aztán sohase mentünk el: – ’nézzünk bele az időbe, a pillantások 440 évet hátrálnak’!

Az első éjjeli gondolat-zuhatag számítási hibából eredt, kivontam a mai dátumból a 440-et és az eredmény tévesen 1566 lett. Micsoda?! Pattantak fel félálomból a szemeim, már majdnem felébresztettem a feleségemet éjjel háromkor, hogy figyelj asszony ezek akkor zsinatoltak, amikor Szulejmán a legnagyobb szultán (róla szól a százrészes tévé sorozat), aki egymillió négyzetkilóméterrel növelte meg a Török birodalmat ott áll Szigetvár alatt ahol meg fog halni napokon belül. Egyidejűleg ostromolja a Gyulai várat, amit szintén elfoglal és a várat végül feladókat ugyanúgy kardélre hányja a kivonulás közben, mint a kitörő Zrínyi Miklós bánt.

Közben Győrnél ott áll a nyugat-magyarok (értsd: Habsburg) nyolcvanezres serege húzva az időt, szeptemberre a török seregnek kötelező visszamennie Isztambulba, a két vár minél tovább feltartja őket annál jobb, nem lesz idejük beljebb jönni az országba, nem kell az életünk árán is megvédenünk Bécset. A két vár védőinek eleste elhanyagolható veszteség egy mezei ütközethez képest.

Na ja. A várvédőknek persze más volt a nézőpontjuk, ők elvárták volna az édeshaza együttműködését, ám se a nyugat-magyar, se a kelet-magyar nem gondolta, hogy neki megy a világ elsőszámú birodalma profi hadseregének a Bécs által várakba beterelt párszáz dél-magyar felmentésére. Ez nem az ő bulijuk, ezt egyszerűen csak meg kell úszni…

Egyáltalán mit csámborgott errefelé ez a Szulejmán? Van neki egy kétmillióegyszázezer négyzetkilóméteres birodalma, a világon egyedül neki van ekkor állandó hadserege évi három millió aranyat költ csak a seregre. (Mátyás királyunk, amikor Európa erős embere volt, akkor volt egymillió a teljes költségvetése – és legyen összehasonlítási alapunk: nyolcszázezerért meg lehetett szerezni a császári koronát.) Mire ez a felhajtás? Minek neki ez a két vidéki váracska, ha tényleg Bécset akarná megregulázni, mint az utódjai száz év múlva, akkor Budáig a saját területén felmehetne seregestül, onnan Bécs  már csak egy ugrás az M1-es autópályán?! Nem életszerű a történet, vagy valamit nem látunk! Hát persze a Selyemút! Az egész birodalma a Selyemút-rendszer katonai biztosítására van kitalálva 500 évre – Trianonig.

Ahogy nem életszerű, hogy ebben az abszurd háborús helyzetben a negyven református atya összeül a hadak vonulásának közepén, Hercegszöllősön rendszabályokat alkotni. Még jó, hogy nem ébresztettem fel az asszonyt, újra számoltam az éveket, azt kiderült, a valódi dátum nem 1566, hanem 1576. Rajta is volt a meghívón. Kínos.

Na de a kérdések ugyan azok tíz évvel később is! Miért pont Hercegszöllős? Hát persze a Selyemút már megint! Bő két éve ez a ’gumicicám’, az Eurázsiai unió fő projektje a Selyemút újra indítása, új tulajdonosi keretben. Elkezdtem utána olvasgatni, kutakodni a dologban, egyre érdekesebben kezdte átrajzolni mindazt, amit a történelemről tudtam.

Nem elveszve a részletekben, két momentum: részint a Biblia Salamon királya két hajóflottát épít, egyet a föníciai király apósával a Földközi-tengerre, egyet Sába királynővel az Indiai-óceánra. Nincs még meg a Szuezi-csatorna, így ekkor az átrakó karavánok központja Jeruzsálem. Másrészről a szárazföldön Egyiptom és Mezopotámia között működteti a kereskedelmi utakat 3000 évvel ezelőtt már. A pillantások tovább hátrálnak, az egyiptomi óbirodalom negyedik dinasztiája 5700 évvel ezelőtt építtet 100 darab 60 méter hosszú három sor evezős tengeri hajót és ezzel száll be az Indiai-óceán (vízi Selyemút) kereskedelmébe! Nem ő indítja, hanem a létezőbe kapcsolódik be! Van egy térkép Kr.u. 810-ből, ami berajzolja Európa, Ázsia és Afrika Selyemút rendszerét, Attiláig visszamenőleg. Ezen a térképen a Kárpát-medencébe bejövő út a Dunán halad és délen elágazik Itália és a dél-francia területek felé. Mostanáig nem esett le a tantusz, hogy ez az elágazás a Dráva nyomvonala!

Ott állunk a templom előtt az istentisztelet után éppen mesélem ezt a történetet a Pirosi gyülekezet jelenlévőinek, hogy hát kérem ez a pince itt a templom alatt, amiről 1526-ból már van feljegyzése, bizonycsak a rómaiak szőlőkultúrájáig megy vissza az eredete, hisz a Selyemút, a világ főútvonala itt ment el a templom előtt. Az lehet, mondja a helybéli püspök, mert itt sorba a templomaink tornya a limes őrtornyainak az alapjára épültek. Fejbe vágott a mondata, hát persze, világos! A limesről, mint a római határvédelem fantasztikus intézményrendszeréről tanultunk az iskolában. Csakhogy a határvédelem csak kiegészítő tevékenysége volt, a valódi funkciója az őrtornyoknak, a hírközlésnek, a katonai csapatok mozgósításának a Selyemút profi biztosítása volt a tulajdonos számára. Ezért volt a limes a Duna és a Dráva mentén. Persze ötven száz évente egyszer, határt is őriztek, na de a többi időben…

Ahogy a török is, Bécs nem igazán érdekelte őket, ám Szigetvár, Eszék, Babócsa, Nagykanizsa annál inkább. Hát persze a déli Selyemút kulcs várait sorra beveszi, ez a dolga, ezt rendelte meg a gazda, az út tulajdonosa, a korrekt katonai biztosítást. Annyira fontos a megrendelés, hogy maga Szulejmán jött el a hadak élén.

Na most 1576-ban 10 évvel a nagy háborúk után az atyák összegyűlnek Hercegszöllősön, hogy kánonokat alkossanak a reformátusoknak. Első kajánságomban arra gondoltam, naná Hercegszöllős, ekkora pince egyik Dunamenti templom alatt sincs máshol. Bizonyára ez is számított azért egy kicsit. Miféle világ volt az övék? Lássuk csak. Lengyelország 100%-ban református, Csehország 100%-ban református, Magyarország 95%-ban református. A Jezsuiták éppen húsz éve vették át a római katolicizmus irányítását, már jelen vannak a főrendi és királyi udvarokban, megkezdődött a puhítása a református arisztokráciának. Jók az érveik. Dől az arany és az ezüst az új világból. 64000 tonnát hoznak át a hajók, aki jól viselkedik, annak jól fog menni a sora. Amikor a kelet-magyar levált Mohácskor, Szapolyai vitte magával az európai aranytermelés 80%-át adó bányáinkat, ebből prosperál a kincses Erdély. Jó üzletnek tűnt az évi két tonna arany, ebből voltunk korábban elsőszámú nagyhatalom. Amiről a jezsuiták suttognak az 32000 év európai aranytermelésének felelne meg. Nem ugyan az a súlycsoport.

Igen, de a Délmagyar területen a török felügyelte biztonsági korridorban nincsenek arisztokraták, nincs kinek suttogni. Nincs Aranybulla, nem érvényes a magyar jogrend, nincs magyar államiság már ötven éve. Van egy vékony török közigazgatás, egy vékony török adórend és egy hallatlan méretű piac és prosperitás. A török nem küld akkor még tömegével migránsokat ránk, elég egy szolid katonai jelenlét az utak biztosítására, a katonák kétharmada is hajdú. Gőzerővel üzemel a Selyemút.

Volt az első püspök a Szegedi Kis István, akit Kálmáncsáról a tízezres gazdag kereskedő városból (ma alig 500 lelkes falucska Somogyban) vitetett el egy prédikációja miatt egy gazdag kereskedő feleség (nem jó az ilyet kipredikálni) A kereskedők messze-földön híres főiskolát tartottak fenn értelemszerűen állami támogatás nélkül. Akkor született az a mondás: „bejárta Tolnát-Baranyát” jelesül: a művelt világot.

A török meglátta az üzletet a tiszteletes úrban, Kínában nem adnak túl sok pénzt ezért a rabszolgáért, körbe hordozta a Dunamellék piacain, kurtavasban prédikálhatott. Egy gazdag Ráckevei kereskedő felesége meghallgatta és kiváltatta az urával. Mindenhol ismerték a láncra vert tiszteletes urat a piacokon, nem kellett új kampánykörutat tartania. Megválasztották az első püspöknek a török korridorban, vagyis a Dunamelléki egyházkerületben.

Namármost ő a magyarok első számú embere a hódoltságban, mint Kálvin Genfben.

A hangsúly most a gazdag kereskedőkön van.

Ami Erdélynek az aranybánya az a Délmagyarnak a kereskedés a világ fő közlekedési útján a Selyemúton.

Mi a portéka? Például a marha, a világ húskereskedésének 80%-át termeljük és bonyolítjuk az út tulajdonosának jóváhagyásával. A borkereskedés egyik központja éppen Hercegszöllős. Eezek közismert termékek. Krakkóban van egy ugyanekkora pince az Északi-Selyemúton, oda hordták a Tokajit. Kevésbé publikus a fegyver, keleti fűszer, porcelán kereskedés, ezek tiltott árunak számítottak. Amiről meg a legkevésbé szeretnek beszélni a históriás könyvek az a rabszolga kereskedés. A Habsburg-udvar a világ legnagyobb rabszolgapiacát tartotta fenn Prágában. A törökkel direktbe nem üzletelt, mert háborúban álltak, ámde rajtunk keresztül igen. A török meg tovább szállította az árut Észak-Afrikába meg Kínába a Selyemúton. Mindezt olyan magas kultúrával végeztük, hogy minden településen iskoláink voltak, meg a jólét sok-sok látható jele. Kőházat persze nem lehetett építeni, meg templomot is csak a földbe vájva, mert az akár katonai céllal is használható lehetne.

Persze senki sem akarta ezt a jó kis prosperitást kockáztatni, hiszen a török hadsereg ellátása óriási piac. A török sohasem rekvirált, mindenért fizetett. A török várak katonái 70%-ban keresztyének voltak. A diplomás gyerekeink nem Londonba jártak mosogatni, beálltak hajdúnak. A legjobbak borkereskedőnek álcázva holland egyetemeken tanultak. (A holland szálra még visszatérünk, mert fontos, de majd egy másik írásban.)

Négy évvel vagyunk a 15 éves háború előtt, ami majd megszünteti az ’amerikai álom’ Délmagyar világot.

Az atyák összegyülekezése a törvényadó zsinatra, Hercegszöllősre, mint a magyar világ egyfajta országgyűlésére, olyasvalami, mint a kommunista időkben a lakitelki találkozó volt, azzal a különbséggel, hogy ide a résztvevőket nem a titkos szolgálat delegálta.

Naná, hogy a kezdeményezőt halálra ítéli a török, persze jó pénzért őt is kiváltják. Ekkor még Erdély fejedelme sem református! Az atyák új törvényt, magyar törvényt adnak egy akkora területnek, mint a mai Magyarország. Maguk sem gondolták, hogy 200 évig ez lesz a délmagyar törvényünk.

snapshot

Megvolt az ünnepi istentisztelet 440 év után.

Eljöttek, akik eljöttek, a templom tele volt. 440 éve is csak a bátrabbja, a reformátusoknak volt jelen. A papok közül ketten a Dunántúlról esperesi jóváhagyás után, hisz az egész ’egységes’ magyar református egyházban nem publikusan érvényben van egy rendelkezés, hogy a ’palástja vétessék annak, aki együttműködik a Horvátországi Magyar Református Egyházzal’. Öten a Dunamellékről, közülük ketten papi civilben, ők a közös fotóról is igyekeztek lemaradni, ha jól láttam. A harmadikat nyilván meg fogják cibálni, ketten nyugdíjasok. Egy Parciumból, a főnökének levelet írt egy másik püspök, hogy tiltsa le a szolgálatát. Hárman voltunk Szerbiából,  meg az ottani gyülekezeti küldöttség. A zsoltárének úgy zengett, ahogy kell, ahogy 440 éven át zengett mindig is.

14053919_1758550451092474_9188505089082516289_o

Az asztal mellett beszélgettünk aztán az atyákkal, már azokkal, akik maradni mertek. Háborúról, menekülésről, titkosszolgálati beépülésekről és műveletekről, invesztitúráról, meg a világ dolgairól, az új Selyemút reményéről, amikor majd a gyerekeink nem Londonban mosogatnak és nem a délmagyar lesz Európa egyik legszegényebb és legkilátástalanabb szeglete, meg az Úristen kegyelmes voltáról –  ahogy tették a régiek is 440 év előtt.

Volt egy érdekes matek: a parciumi atya kérdezett, hány gyülekezet volt a jugó időben? Összeszámolták, 64.

Most akkor ez a hatvannégy gyülekezet Horvátországban három egyház, Szerbiában meg két egyház, az összesen öt egyház.

Erre mondom neki, testvér értem a számtanodat. Sőt azt is értem, hogy most szüntették meg Erdélyben az önállóságát egy akkora egyházmegyének, mint ez az öt együttvéve. Atyámfia ez az öt egy, még így is. Kettőt szeretnek Budapesten, hármat nem. Meg értem én azt is, hogy micsoda nagyszerű dolog az egységes Kárpát-medencei magyar reformátusság gondolata, de igaz hitedre mondd meg nékem, ez a fene nagy egység nem azt jelenti valójában, hogy amit a pesti püspök meg a kolozsvári püspök elhatároz együtt, azt lenyomják a torkotokon?

Már ha ők határoznak el bármit is, és nem csak végrehajtók?

Ennek kapcsán sok-sok keserű dologról nem beszéltünk az elmúlt tízegynéhány évből, amivel nem nekünk lesz keserves elszámolnunk a mi Urunk előtt. Ez már csak ilyen vidék, a magyarok református törvényadóját is halálra ítélték 440 éve. Se a nyugat-magyar se a kelet-magyar nemtörte össze kezét-lábát a megsegítésére. A helyiek dobták össze, amijük volt, hogy kiváltsák a töröktől.

A matek nem folytatódott, inkább csak félmosollyal a szánk szegletében néztünk a tányérunkba és egyet értettünk, hogy a pörkölt készítéshez itt is nagyon értenek a helybéli atyafiak.

csbz