Home Írások A mai napon született Szent-Györgyi Albert

A mai napon született Szent-Györgyi Albert

1101

Kiemelkedő REFORMÁTUSOK:

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre)[12] (Budapest, 1893. szeptember 16.Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947).

Az 1930-as évek elején izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Tudományos munkásságát 1937-ben itthon Corvin-koszorúval és 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Utóbbi átvételére nem utazott haza. 1983-ban az Amerikai Egyesült Államokban Kocziha Miklós konzul közvetítésével megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét, amihez Ronald Reagan és felesége, Nancy Reaganis levélben gratulált.[13]

1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia tagja lett.[14]

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután Pozsonyban és külföldön: Prágában, Berlinben, Hamburgban,[15] Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén 1927-ben megszerezte tudományos doktori fokozatát PhD,[16] ezúttal kémiából,a hexuronsav izolálásáért, majd E. C. Kendall támogatásával két évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására a Rockefeller Alapítvány támogatásával[17] hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, közben 1938–1939-ben a Liège-i Egyetemen a Francqui-tanszék professzora,[18] és az ott végzett munkája elismeréseként 1940-ben III. Lipót belga király kitüntetést adott át neki.[19] Belgiumi tartózkodása idején írta La paix, sa biologie et sa morale (1938) című művét, ami magyar fordításban A béke élet és erkölcstana címen, hosszú hányattatás után 2001-ben jelent meg. 1945 és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának biokémia professzora volt. 1947 nyarán elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója,[20] 1962 és 1971 között az USA, e téren vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, kétszer látogatott haza 1973-ban a Szegedi Biológiai Központ felavatásának alkalmából és 1978-ban a koronázási ékszereket átadó küldöttség tagjaként.[21] 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.

Szent-Györgyi Albert motorjával, amellyel 1934-ben egy európai túrán vett részt

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok során érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938),[22] majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Ma a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara viseli a nevét, amely Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik.

Magyarországi tevékenysége; a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte aSzent-Györgyi–Krebs-ciklus részlete látható

Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjas professzorukat üdvözlik a szegedi diákok

Szent-Györgyi Albert rendszeres öt órai teája a kollégáival, Szegeden

Cambridge-i tartózkodása alatt megszerezte a kémiai doktorátust. 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazatért Magyarországra, és átvette a szegedi Orvos Vegytan Intézet vezetését. A Groningenben elkezdett, de Magyarországon folytatott sejtlélegzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Ezen az úton végigmenve jutott el Szent-Györgyi aC-vitamin izolálásához. Még Groningenben megfigyelte egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késését, amely valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben észrevette, hogy ez a redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szüksége van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Mivel cukorjellegű vegyület volt, Szent-Györgyi először az ignose (nem ismerem cukor) nevet adta neki, de a tudományos lap szerkesztője, ahol ezt publikálni akarta, nem fogadta el ezt az elnevezést, így a hat szénatomra utaló hexuronsav névre keresztelte. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így nagy mennyiség előállítását sikerült véghezvinnie. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi), vagyis a hexuronsav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbinsav névre. 1933. szeptemberben egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától paprika-kísérleti célokra, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát termeltette.[23]

Szent-Györgyi Albert átveszi a Nobel-díjat

1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. Szegedről 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, amelynek első rektora lett az 1940-41-es tanévben,[24] ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjjal értékelt munkával egyenértékű eredményeket ért el, melyek közül a legfontosabbnak a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik.

1944. februárban részt vett a Paprikavitamin termelő és értékesítő részvénytársaság megalapításában, amelyben az igazgatóság tagja lett. A 200 000 pengő alaptőkével induló társaság működési területe a cégbejegyzés szerint: „a paprikára vonatkozó vitamin kutatás, vitamin tartalmú paprikanövények megtermelése, azok racionális termesztésének tanulmányozása és fejlesztése Magyarországon; a társaság törekedni fog arra, hogy a paprikaközpont kísérleti telepével is ilyen célú szoros összeköttetést tartson fenn, b) kutató intézetek felállítása és üzemben tartása az előbbi pontban megjelölt célokra különösen paprikából előállított C vitamin tartalmú termékeket vizsgáló intézet felállítása, c) C vitamin tartalmú paprikapép (paprikapüré) és C vitamin tartalmú paprikapor előállítása, s ecélból gyárak felállítása és üzemben tartása, valamint a nevezett cikkekkel való kereskedés.”[25]

A II. világháborúban, 1943 februárjában az ellenzék kezdeményezésére a legnagyobb ellenzéki pártok támogatásával, Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Isztambulba repült. A titkos diplomáciai küldetés célja tárgyalni a szövetségesekkel Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése céljából.[26] A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért az 1944. március 19-ei német megszálláskor illegalitásba vonult. Adolf Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került.

Szent-Györgyi 1945-ös szovjetunióbeli látogatása a Szovjet Tudományos Akadémia 220. évfordulóján, a képen jobbról a harmadik Szent-Györgyi, mellette jobbról a második Kármán Tódor.

1945-ben felkérést kapott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetésére, amit ő elfogadott,[27] és a szegedi egyetem vezetése ezt sajnálattal, de tudomásul vette.[28]Egyidejűleg az Országos Köznevelési Tanács elnöke lett, mely tisztségét 19451947 között töltötte be.[29][30]

Az 1945 júniusában Szent-Györgyi díszelnökségével[31][32] alakult meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT), melynek első elnöke íróbarátja Zilahy Lajos lett.[33] 1947. novemberben az MSZMT III. rendes évi közgyűlésén Szent-Györgyit ismét díszelnöknek választották meg.[34] A Társaság később Magyar–Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez,[35] de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Fizikus barátjával Bay Zoltánnal közösen[36] létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát.[37] A Természettudományi Akadémia első ülései egyikén, 1945. októberben felállította a magyar penicillinbizottságot, amelynek feladata a penicillingyártás tanulmányozása és magyarországi termelése bevezetésének előkészítése volt. Ugyanezen az ülésen foglalkoztak Bay Zoltán holdradar kísérletének előkészítésével is.[38] A két akadémiát később a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyettKodály Zoltánt javasolta, a tagválasztó és tisztújító nagygyűlésen ő az Akadémia másodelnöke lett.[39]

1945. április 2-án egyike lett annak a nyolc (később tíz, végül tizenkét) kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az 1945-ös választásokat követően alakult Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. Mindkétszer elfogadta a felkérést. (Az 1947-es választások előtt ezt a törvényt eltörölték). Sem ekkor, sem előtte, sem utána semmilyen párthoz nem csatlakozott. 1945. szeptemberben egyetlen pártonkívüliként az Országos Nemzeti Bizottság tagja lett.[40]

Amerikai évek

1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, amikor értesült arról, hogy barátját, Ráth Istvánt, kutatásai támogatóját letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra.[41][42]Korábban az a nézet terjedt el, hogy íróbarátjának, Zilahy Lajosnak a letartóztatása késztette őt erre a lépésre, de az újabb kutatások kimutatták, hogy ez tévedés. Szent-Györgyi patronálójának, Ráth Istvánnak a letartóztatása és megkínzása volt a motiváló tényező.[43] Sajnos, önéletrajzi írásai a szocialista cenzúra következtében hiányosan jelentek meg,[44] a Ráth István vállalkozóról szóló részt kihagyták és ez okozta a személyek felcserélését.Zilahy Lajos kommunisták általi letartóztatásáról egyébként semmilyen más forrás sem tesz említést.[45] Letelepedett az Amerikai Egyesült Államokban. Példáját számos tudós és művész követte.

A National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Később létrehozták számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait.

A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az Őrült majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes művek közé sorolják.

Emigrációjából először 1973-ban látogatott haza, és részt vett a Szegedi Biológiai Központ avatásán.[46] Ekkor avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetemdíszdoktorává, valamint a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli tagjává.[47]

Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Ebben feltehetőleg közre játszott az a tény, hogy második felesége Borbíró Márta 1963-ban[48] és egyetlen gyermeke Szent-Györgyi Nelli 1969-ben[49] ebben a betegségben hunyt el. E téren fontos meglátása volt a szabad gyökök szerepének felismerése a rák kialakulásában[50] és a vitaminok (lásd C vitamin) gyökfogó szerepének felismerése.[51][52] Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.

Főbb művei

A műveiről készült bibliográfia 459 művet sorol fel,[53] de az a szám szinte évente emelkedik, mert az elektronikus tartalmaknak köszönhetően gyakran kerül elő eddig ismeretlen helyen leközölt munkája.

Angolul írt könyvei

  • Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937)
  • On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health, and Disease (1940)
  • Chemistry of Muscular Contraction. New York: Academic Press, 1947., 1951.
  • Bioenergetics (New York, 1957)
  • Introduction to a Submolecular Biology. Chapters I and II. New York: Academic Press, 1960.
  • Science Ethics and Politics (New York, 1963)
  • Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970)
  • The Crazy Ape (1970)
  • What next?! (1971)
  • The living state (1972)
  • Electronic Biology and Cancer: A New Theory of Cancer (1976)
  • “Electronic Biology and Cancer.” Chapter 23 in Search and Discovery: A Tribute to Albert Szent-Györgyi. Edited by Benjamin Kaminer. Academic Press, 1977.
  • Bioelectronics: a study in cellular regulations, defense and cancer

Magyarul megjelent főbb művei

  • Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok. (Budapest, 1937)
  • Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983)
  • A béke élet- és erkölcstana
  • Az élet jellege # Az élő állapot
  • Az őrült majom (e-könyv)
  • Egy biológus gondolatai

Publikációi (válogatás)

Magyar nyelven
Német és angol nyelven

Díjai, elismerései

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert