Home Írások A szent hármasok munkája

A szent hármasok munkája

743

avagy az Úr csodásan működik, de útját elrejtették

„Mert szeretetet kívánok én és nem áldozatot: az Istennek ismeretét inkább, mintsem égőáldozatokat” (Hóseás 6:6).

A forró levegőjű nyári időben nem is tudni, hogy a valóságot vagy csak a délibábot látjuk. Olykor nehéz megkülönböztetni a valóst a valósnak mutatottól.

Szomorú, de olyan 12.000 (tizenkettőezer) református Vajdaságban a nagy illuzionisták látványa által elkápráztatott szórakoztató ipar nagy KFT -ben nem látják a fától az erdőt.

A régi református hagyományok és szokásjogok sem vonták kétségbe, hogy a Zsinat a legfelsőbb egyházi törvényhozó és döntéseket megfogalmazó „testület”. 2014. május 21. egy szabályos rendkívüli zsinat Torontálvásárhelyen hozott egy döntést, melyet, a megszavazásával, azonnal hatályba kellett volna helyezni, de valami műsorszünet ezt megváltoztatta. A két tartaléklapra játszó „püspök” műve lenne csupán? Á, nem, csak egy lap a kezükben azoknak, akiket a rendkívüli zsinat felfüggesztett (csak a szolgálatból), és az ideiglenesen tisztség nélküliek szavaznak egy nem illetékes testületben a rendkívüli zsinat döntéséről.

Azt tudjuk, hogy a kommunizmus idején sok mindent meg lehetett szavaztatni, csináltatni, na de senki sem szólt, hogy a pártrendszer visszatért volna a református egyházba vagy több házba? Láss csodát, kételkedő hittestvérem, a zsinati tanács megsemmisít, azaz érvénytelennek nyilvánít egy zsinati döntést. Na, ez már igazi égőáldozat a népi demokrácia e világi oltárán.

„Fenékig üríti a poharát,
S habot ver a szája, míg így kiált:
Csak nevetek rajtad, Jehova –
Én, Belzacár, Babilon ura!
Az iszonyú szó alig hangzik el,
Rá titkos döbbenet felel.

Csak elhal a hahota hirtelen,
Halotti csöndes a terem.
De nézd csak, nézd, ó, borzalom!
Emberi kéz a fehér falon.
És ír a fehér falon, ír az a kéz,
Ír lángbetűt, aztán semmibe vész.”

(Heinrich Heine: Belzacár, részlet,
Vas István fordítása)

Azért küldetett őáltala ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás…: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin! E szavak értelme pedig: Mene (= számbavett), azaz számba vette Isten a te országlásodat, és véget vet annak. Tekel (= megmért), azaz megmérettél és híjával találtattál. Peresz (= rész, darab; a „farszin” a „peresz” szó többes száma), azaz elosztatott a te országod, és adatott a médeknek és a perzsáknak” (Dn. 5:18-28). Még ezen az éjszakán megölték Belsazárt a Babilont elfoglaló Círusz seregei!