Home Írások Gyújtson-e mécsest a református ember?

Gyújtson-e mécsest a református ember?

1896
  1. október 29. by Tóth Zoltán

gyertya

Kedves testvéreink!

Az alábbiakban egy tárgyilagos világi cikket adunk közzé a ránk következő ünnepről, amely a magyarság immár legjelentősebb ünnepévé vált. Ez egy katolikus ünnep, amit a liberális reformátusok is átvettek. A november elsejei gyertyagyújtogatás egy pogány ünnep, amit a középkorban a katolikusok megkereszteltek, és a gyertyát a halottak lelki üdvéért gyújtották. Ahogy ma is azért gyújtják. Valamint azért, hogy a kóbor lelkek megtalálják az utat hazafelé a sírba. A Biblia tanítása szerint a halott lelki örök sorsa a halál pillanatában rögzül, azon változtatni nem lehet. Csak éltében. Addig el lehet fogadni Jézust, és általa van üdvösség, de ha ezt elmulasztja, akkor nincs más út. “Egy út vezet a mennybe fel csak: Jézus Krisztus, ő az út. Nincs másik út.” Ezt az éneket minden vasárnapi iskolás tudja. Szégyen, hogy a felnőttek meg nem.

Kedves református testvéreink Beregújfaluban és szerte a nagyvilágon!

Hagyjátok abba a mécsesek és gyertyák gyújtogatását, ne beszélgessetek a halottatokhoz, úgy sem hallja, ne imádkozzatok hozzá, mert ez Isten megcsúfolása és szent haragjának a felgerjesztése. Minimum egy héttel a pogány mécsesgyújtogatás előtt rendezzétek el a sírt. És ha elkezdődik a temetőkben a bálványimádásnak ez a formája, akkor Isten ott egy református embert se lásson. Azért, hogy Isten atyai szívét meg ne szomorítsuk ezzel, és azért, hogy a magunk fejére se hozzunk szégyent.

Tisztelettel és mentő szeretettel: Tóth Zoltán beregújfalui lp

És íme a cikk:

Forrás: mult-kor.hu

“Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a “temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét munkaszüneti nap.

A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, ennek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a Cluny apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a “véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek a temetőbe.”

https://evrefberegujfalu.wordpress.com/2015/10/29/gyujtson-e-mecsest-a-reformatus-ember/

(a honlap megszünt – szerkesztő)