Home hírek Zsidó-keresztyénségről beszélni “nem tévedés, hanem közönséges hamisítás”

Zsidó-keresztyénségről beszélni “nem tévedés, hanem közönséges hamisítás”

829

A zsidó-kereszténység közönséges hamisítás voltáról… – Dr. Csohány János professzor új könyve

A Kazinczy Ferenc Társaság kiadásában, Debrecenben megjelent Dr. Csohány János egyháztörténész professzor új könyve, melynek címe Tegnap és tegnapelőtt. Írások a reformáció fél évezredes jubileuma elé. A 350 oldalas keménykötésű könyv pillanatképeket közöl a magyar protestantizmus századaiból, valamint történelmi arcképeket és kortárs portrékat, könyvismertetőket. Dr. Csohány János professzor hatalmas anyagismerete abban a könnyedségben érhető tetten, „amivel – látszólag szépirodalmat művelve, mégis páratlan tudás birtokában – hozzászól akár a legnehezebb kérdésekhez” – írja ajánlásában Kiss Endre József, a Kazinczy Ferenc Társaság titkára. Alább közzétesszük ennek egy példáját, Csohány professzornak a könyv 110. oldalán olvasható eszmefuttatását egy manapság divatos szóhasználatról, a zsidó-kereszténységről, pontosabban a zsidó-keresztyénségről.

Divatos napjainkban, hogy a sajtó és sokszor a világi szakirodalom is zsidó-keresztyén hagyományról, kultúrkörről, filozófiáról, erkölcsről, gondolkodásról, magatartásformáról, röviden szólva értékekről beszél. Ez nem tévedés, hanem közönséges hamisítás. A különböző keresztyénellenes szellemi áramlatok tudatos mesterkedése, aminek a keresztyénség marginalizálása, bagatellizálása a célja. Olybá tünteti fel a keresztyénséget, mintha az a zsidóság másodrangú mellékága lenne, holott láttuk az elmondottak során, hogy Jézus Krisztus az Újszövetségben teljesen újat hozott. A keresztyénség új vallás, a keresztyének szerint a vallás. A keresztyénség új vallás voltát maga a korabeli zsidóság ismerte fel elsőnek, mert az Újszövetség tudósítása szerint a zsidóság kitaszította magából az őskeresztyéneket, sőt üldözésüket is ő kezdeményezte, ezzel dokumentálta, hogy szerinte is egy teljesen más vallásról van szó. Mindezt sietett a római hatóságok tudomására is hozni, hogy azok is üldözzék a keresztyéneket, mivel nem érvényes rájuk a zsidóknak engedélyezett vallásgyakorlat. Ilyen formán a keresztyén erkölcs – ami nem az Ószövetség szemet szemért, fogat fogért erkölcse, amibe belefért a kánaáni őslakosság kiirtása is – merőben különbözik a zsidó erkölcstől, és az ellenség szeretetéig terjedő erkölcsöt képviseli, ahogyan a keresztyén vallás is a szeretet vallása. A keresztyén vallás a törvény helyett a kegyelem vallása, a megváltottak örömének és az üdvösség reménységének vallása, ami kötelezi a keresztyéneket, hogy minden népnek hirdessék ezt a vallást, és hívják saját vallási közösségükbe, az egyházba, amelyben egyenlő rangú testvérei lehetnek egymásnak. Mindez a keresztyén közgondolkodást, a filozófiát, a kultúrjavakat, a társadalmat, a magatartást meghatározza. Beszéljünk tehát keresztyén vallásról, keresztyén szellemi értékekről és egyéb meghatározókról, ha azokat akarjuk említeni, mert azok önálló értékek.

http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/3062-a-zsido-keresztenyseg-kozonseges-hamisitas-voltarol-dr-csohany-janos-professzor-uj-konyve

http://fejerszovetseg.blogspot.rs/2016/12/zsido-keresztyensegrol-beszelni-nem.html?spref=fb