Home Igehirdetés ’Eszement történet!’

    ’Eszement történet!’

    707

    Unalmas-izgalmas história 34. zsoltár – 2017 újesztendőre

    A zsoltár felirata szerint Dávid a halálra keresett szökésben lévő hadvezér, Izrael királyának a veje, áll egy trónteremben Gát városkirályságánakának Filiszteus királya előtt, akit Ákisnak neveztek és Abimelek volt az uralkodói címe vélhetőleg. Annyi biztos, hogy azon a trónon is hamarosan ő, Dávid fog ülni, és még hét másik trónon is, szóval most még csak ott áll és csorog a nyála a szakállára, így hazudik.

    Esze ment történet.

    Kifejezetten az új évünk kezdetére való.

    Ebbe a keretbe rajzolja be a zsoltáros az Urat bizalomból dicsőítő bölcsesség zsoltárt.

    A Dávid ciklus a Szentírás talán legrészleteseben kifejtett része. (Sámuel I-II, Krónikák)

    Miért is?

    Mivel a Jeruzsálem-i hatalmi – és templom központ eredet története és legitimációs története.

    Szabad nekünk azon a szemüvegen keresztül olvasnunk a Dávid históriát, mint amikor Dávid már nyolc ország királyaként a saját fia elől menekül és a szomszéd hegygerincről a fejére olvassa Simei a viselt dolgait. Kemény karakter gyilkos állítások. Dávid megbocsát Simeinek, de azért a végrendeletében megemlékezik róla, Salamonnak kell eltennie láb alól.

    A Dávid ciklus történetei a mindenkori simeiknek adott válaszok, mitől nem igaz az, hogy…

    Ezen belül lásd a Filiszteus Ákis királyhoz tartozó gyűjteményt. Első darabja a nyál csorgatásos menekülés , aztán már a magánhadseregével lenyúlja az egyik városát, ahonnan éppen Saul király veri ki, majd a magánhadseregével beáll Ákishoz, akit ismét átver a hadizsákmánnyal, nem onnan szerezte ahonnan állítja, kap egy saját várost, Ciklágot, aztán Ákis testőr parancsnoka lesz, ám szerencsére elzavarják abból a csatából, ahol Saul király meghal.

    Tehát, Dávid ártatlan Saul halálában is.

    Vagyis Jeruzsálem legitimációja megkérdőjelezhetetlen.

    Kedves aktuális Simei, ha kételkedsz, megbocsátunk, sőt lásd, mi törődünk veled, megemlékezünk rólad a végrendeletünkben.

    A nyálcsorgató Dávid élete megjárt néhány mélységet, ez közülük az egyik legmélyebb helyzet, amikor ott áll Abimelek előtt – menekültként – remélve oltalmat addigi ellenségétől. Vélelmezhetően nem vitte magával a fogadásra a filiszteus Góliát – szimbólummá lett –  fegyvereit, amit magával vitt a nóbi szentélyből a menekülése elején, mivel az elég rossz fényt vetne a kapcsolatuk kezdetére a királlyal. ’Dávid menekült és nem terrorista.’

    A nyáladzással megússza az első találkozást, sőt az egész kínos Ákis kapcsolatot, hisz amikor katonai főparancsnok a sajátjaival szemben, tulajdonképpen akkor is nyáladzik…, egészen más van, mint ami látszik, egyébként is mind az öt filiszteus városkirályság trónjára ráűlt, hogyan lehetne akkor áruló! A históriának csak rossz az optikája, attól még a dolgok a helyükön vannak.

    Végképp a helyükre kerülnek a dolgok, ha végig olvassuk a vonatkozó történeteket.

    Az egész történet olvasásakor a Biblia vezérfonalként viszi végig, hogy Dávid az ismert módon -efódos pappal – újra meg újra megkérdezte az Urat és az Úr válaszolt neki, hiába hazudós menekült most.

    Ez kibillent a ’simei-lelkületből’.

    Saulnak nem szólt az Úr, hiába kérdeztette papokkal, prófétákkal, végül az endori halottidéző nővel Sámuelt megidéztetve. Nincs válasz, nincs új válasz. Elvetette az Isten, hiába király.

    Ez a dolog veleje.

    Az újesztendőben is szóljon hozzád, válaszoljon neked a mi Urunk!

    Akármiféle eszelős mélységeket járat meg velünk a mi Urunk, ha ’nyálunkat csurgatjuk szakállunkra közben’, amíg Ő beszél hozzánk a legkínosabb helyzeteinkben is:

    „Féljétek az Urat ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.”

    Akkor szívedből tör fel a bizalom hálaadó zsoltára (34.zs. 2-11)

    Akkor lesz mit elmondanod a fiadnak a legmélyebb titokról, az Úr szent félelméről, bölcsesség zsoltár (34.zs. 12-23), „nem középiskolás fokon”.

     

    Az Úristen igéjében megáldott újesztendőt 2017-re!

    csbz