Home Írások Kakas, pelikán és kereszt

Kakas, pelikán és kereszt

4417

„Kakas, pelikán és kereszt”

(Nagypéntek jelképei)

Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek

Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében ez a nap a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A  katolikus templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Jézus halálára keresztre feszítésére emlékezve a kereszt kerül a középpontba,.

Jézus Krisztus szenvedésének és halálának eseményei mindenkor nagy hatással voltak református nép hitéletére. Olyan szokások alakultak ki, melyek nyomai sok gyülekezetben ma is fellelhetők, például a nagypénteki gyász szokása, a bűnbánat megnyilvánulásai. Nagypénteken gyászoltak gyülekezeti tagjai, fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket, Mózes-széket. Ez a szokás ma is él a református gyülekezetünkben. Nagypénteken a református gyülekezeti tagjai a gyász színét a feketét öltötték magukra.

Nagy Norbi

„A kereszt igéjét hirdetni kezdtem”

A kereszt a keresztyénségnek a legfontosabb szimbóluma. Érdekes, hogy az őskeresztyének csak a IV. századtól használták. Korábban a hal és a horgony volt a keresztyének titkos jele.Krisztus halálára, bűn feletti győzelmére emlékeztet, és kifejezi a Krisztusba vetett hitet.

A református egyházban a kereszt, mint fogalom, központi helyet foglal el a hittan tanítása szerint, a nagypénteki üzentben is. Ugyanakkor nagyon ritkán jelenik meg a szimbólumrendszerben, amelynek történelmi okai vannak. A pozsonyi vésztörvényszék (1671-73) a kereszt jegyében ítélte halálra, száműzetésre, börtönre vagy gályarabságra a reformátusokat. A kereszt történelmileg ezt a terhet hordozza, így sokkal inkább a római katolicizmusnak a jelképe.

A reformáció kezdetén még Sztárai Mihály használta a kereszt jelképét a pecsétjében. A későbbiek folyamán azonban a reformátusok nem használják. A legutóbbi időben tűnik fel ismét, az egyik legkorábban alapított református gyülekezetben, és egyedüli megmaradt horvátnyelvű közösségben Tordincin. A honvédő háborúban szétlőtt templom felújítások a torony tetejére, és a templom belső részébe is kertésztet helyeznek el.

„Drávaszögi keresztek”

 

Keresztek  a katolikus egyház templomaiban, temetőiben, dűlőutak mellett, szent helyek közelében találhatóak meg. A háborúban több megsérült keresztet felújítottak. A keresztek száma nem túl sok. Az utóbbi időben  Drávaszögben , Szlavóniába nagyon sok új emléktábla, szobor, kopjafa lett elhelyezve, de a keresztek nem szaporodtak.

 

 Krisztus a keresztfán

(Máté 27.r.26.v., Jelenések 6.v.)

Ma is úgy van mint régen
Pilátusi törvényszéken
Krisztus áll és a Barabbás
Az emberé a választás
Népek vívnak véres csatát
A béke áldott Krisztusát
Kersztfára feszítették
Barabbást el eresztették
Hogy ne lenne elbocsátva
Hisz van neki sok barátja
Nincs szem aki nem látja
Mi történik a világba
Üres templom tele korcsma
Mozik, bálak, jönnek sorba
Fut ember ezek hejére
Nincs pénze Krisztus ügyére
Krisztus ott függ a kereszten
Szemem én is rá függesztem
Le olvasom szentajkáról
Mit szól e bűnös világról
Jöjj tenéked bűnös világ
Bűnöd már az égre kiált
Vajon mikor térsz eszedre?
Vagy meg értél ítéltre?
Eljött az Ur hogy ítéljen
Bűnös a bűnből ki térjen
Ám de van e aki féljen?
S tőle bocsánatot kérjen
Látni fehér lovat s ime
Ki azon üll van kézive
Koronája, és hatalmas
Egy veres ló is láttaték
S annak hatalom adaték
Békét a földről elvegye
És testvért öl testvér keze
Fekete lovon a vezér
Mérlegével mindent megmér
Méreg drága minden falat
Özvegy, árva, éhen marad
Sárga lovon a gyász halál
Ifju éltet böven kaszál
Mi pedig közte elakad
Az is csonkán s bénán marad
Látod e bünös ezeket?
A téged intő jeleket
Mi lesz veled hogy ha végre?
Szólít az Ur itéletre?
Jajj, előtte miként állasz
Töle mijen lesz a válasz?
Örök élet vagy a pokol
Amejben örökké lakol
Kemény szíved majd így kiállt
Hegyek, szakadjatok ránk
Rejtsetek el minket belül
A Bárány haragja elül
Nézd csak ezren készülödnek
Házaikból menekülnek
Lehet téged is már holnap
Futás közben és a Szombat
Testvér: Jöjj Jézushoz hamar
Ö néked ma még jót akar
Kinálja az Üdvöséget
Fogadd el. Mert örök élet

írtam 1939 ben
Borkó Juliánna sz.t.  az Urban

 

Borkó Julianna háza- Kopács

 

„Az úr  Jesus Kristus az igazi pelikán, ki megeleveníti a mi lelkünket az örök életre. Ámen.”

(1650- misztótfalúsi úrasztali keszkenő felirata)

Asztalos Botos János keze munkája – Rétfalu – Eszék

A magyar reformátusok igen korán sajátjuknak tekintették a pelikán-szimbólumot, egyik legkedveltebb, szinte minden tárgy típuson megjelenő szimbóluma a pelikán.

a.)   úr asztali felszerelések (úr asztali kanna, ón kanna, cserépkorsó, úr asztali terítő

b.)  templom mennyezetén

c.)   szószékkorona díszítése

d.)  egyházközség pecsétnyomója

e.)   emléktáblák díszítése

A protestáns egyházművészetben az egyik legelterjedtebb jelkép. A pelikán – régi nevén „publikán” magyarul „gödény” az önfeláldozás szimbólumaként ismert a keresztyén kultúrában.  A pelikánfiókák anyjuk begyének bőrzacskójából visszaöklendezett táplálékot esznek. A pelikán begyét pirosra is festik, mintha szíve vérével táplálná fiókáit. Jelképként Jézus Krisztus érettünk történt áldozatára utal.

A leginkább valamilyen ragadozóra emlékeztető módon megjelenített madárnak azonban nem sok köze van a valóban létező pelikán fajokhoz (Pelecanidae). A keresztyén kultúra pelikánja a legenda szerint a csőrével hasítja fel saját mellét, hogy hulló vérével táplálja/támassza fel fiókait. Ennek a tudományos alapot nélkülöző elképzelésnek a nyomán vált a pelikán a szülői szeretetnek, illetve Krisztus önfeláldozásának szimbólumává, habár egyetlen csepp vért sem áldoz fiókáinak.

A keresztyén kultúrában való szinte folyamatos jelenlétét nagyban elősegítette a Kr. u. 2. században keletkezett, Physiologus (a természet ismerője, szeretője) néven ismert szerző szimbolikus állatábrázolásokat tartalmazó műve. Aquinói Szent Tamás (1224/5–1274) Krisztus-himnusza az emberiségért vérét áldozó Megváltot a pelikánhoz hasonlítja, s ezzel hosszú századokra biztosította a pelikan szakralis környezetben való megjelenését.

A horvátországi reformátusok templomokban is gyakran előforduló jelkép a pelikán.

a.)   a kórógyi templom szószék koronájának dísze, és egyházközség ősi jelképe, pecsétrajzában is benne van

b.)   a kopácsi templom szószékének díszítés is.

c.)   a rétfalusi (Eszék) templom szószékkoronájának dísze

Az Erdélyi református Egyházkerület címerében is benne van a pelikán, és híres reformátor Sztárai Mihály pápai emlékoszlopának is dísze.

 

Bocskai Téri református Gyülekezet-Hajdúböszürmény

Mire való a templomok tetején a kakas?”

(Bod Péter „Szent Hilarius”)

Már a 9. század óta fémből készült kakasokat helyeztek a templomokra.  A kakas ábrázolás szimbolikus jelentéséről több forrás megemlékezik. Minden keresztyén magyarázat Péter történetére utal (Mt 20,33–35, 69–75;

Mk 14,66–72; Lk 22,56–62; Jn 18,15–18,25–27). Abraham Scultetus (1566–1624) idézete (Consecratio templi novi) . munkájában (Szenci Molnar Albert fordításában): „Nagyobb oka vagyon, hogy az templomok tornyainak tetején most kakasok helyeztetnek, mert valamennyiszer kakasszót hallunk, avagy a templom tetején kakast látunk, mindannyiszor Péter esetiről és keserves sírásáról meg kellenek emlékeznünk.”

Református templomok tetején a kakas emlékeztet a Krisztust megtagadó Péter alakjára. A kakas az ébrenlét és a bűnbánat fontosságát tárja elénk. A hűség, bűnbánatra való felhívás, a hit-és erkölcsi éberség, igazhitűség szimbóluma. „Hogy midőn látják a bűnösök emlékezzenek – meg arról, hogy a kakas szóra a Krisztust megtagadó Péter megtért; ők – is térjenek meg s kegyelmet nyernek. A próféták és apostolok írásában gyönyörűséges kakasszó ez: Serkenj fel te, ki aluszol és kelj fel az halálból, és megvilágosodik néked a Krisztus.

A délvidéki templomokon nemtalálható meg a kakas jelképe.

 

Összegzés:

A 21. század, jelen sorsunk valósága arra mutat, hogy már mind kevesebben vannak azok a hívek akik nagycsütörtökön, nagypénteken istentiszteletre mennek, és éneklik a Jézus szenvedéséről szóló dicséreteket. Az elcsendesedés, a pihenés, a csend ma már nem része  e napoknak. Pár évvel ezelőtt félbe kellett szakítani az istentiszteletet, és megkérni az éppen a templom előtt baggerral dolgozó munkást, hogy legalább az istentisztelet ideja alatt ne fúrja az utat.   A régi értékek, szokások eltűnőben vannak.

A hit, a hitünk meggyengülésének jelei ezek. Az előttünk álló ünnepnapokra szól jon nekünk Jézus bíztatása: „. Mert bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, az odamenne, és semmi sem volna lehetetlen nektek. (Máté ev. 17,20)

Varga György
ref. lelkipásztor
Csúza