Home Igehirdetés Húsvét reggele

    Húsvét reggele

    574

    Sohasem unalmas történet Márk 16: 1-8 alapján.

    Márk mire leírja Jézus Urunk feltámadásának históriáját, már 35 éve beszélnek róla egyre több helyen, egyre több országban, már kultúrák inognak meg miatta. Már kialakultak konspiratív szimbolikák, hogy csak a bennfentesek értsék egymást (hal – ihtüsz – Jézus Isten Fia megváltó), már arra az esetre, ha éppen hatósági vegzálás alá vétetnek Európa egésze, Ázsia egésze és Afrika egész területén bárhol, tehát jóval szélesebb körben, mint a Szentírásban előttünk lévő görög-római civilizáció területe, ami önmagában is nagyobb, mint Róma birodalma.

    Márk Jézus Urunk feltámadásának históriájában az üres sírra koncentrál. A sír nem üres, akkor vége. Cáfoltatott a feltámadás híre. Nem az üres sír az evangélium, hanem az evangélium előfeltétele az üres sír. Arimátriai József jeruzsálemi sírboltja így kerül be az üdvtörténetbe, melynek bennfoglalt része a világtörténelem.

    Szokás ilyenkor futni egy kört a temetkezési szokások körül, most csak röviden, a zsidó státusz szimbólumok netovábbja a jeruzsálemi sírbolt megszerzése vidékiként máig (értsd: akár a világ túlsó végéről). József Arimátriából karrier csúcson van, nagytanács tag és lett neki egy új még nem használt sirboltja, ahova – befolyását felhasználva Pilátusnál – eltemeti Jézus Urunk halott testét. Jó emberként tartja őt számon azóta az egész keresztyén világ, pedig ugye nem ma történt az eset.

    Ennek az jó embernek az alakjában persze azért van egy duplacsavar, amit a feltámadásnapi prédikációk nem feszegetnek, mert csak eltereli a szót a lényegi üzenetről Krisztus Urunk feltámadásáról. Most hagyjunk rá időt, hogy gyönyörködjünk a ’véletlenben’, József Arimátriai!  A település beazonosítása adja az izgalmas szálat, a Bibliánk egyszer említi Rimátaim Cofim-ként (1Sám.1:1). ’Káptalan fejű’ biblicista legyen, akinek eszébe jut, hogy Sámuel családja odavalósi volt. Meg hogy Sámuel anyja Anna mennyit imádkozott sírva az Úr előtt a gyerekért, hogy megszülessen. Aztán a Siló-i szentélyben teljesíti a felajánlást, az Úrnak adja a megkapott fiút Sámuelt, aki a szentélyben próféta lesz, mert beszél hozzá az Úr.  Új vérvonalú főpap lesz, amikor az ároni papság egésze elveszik a szövetségládával együtt egy filiszteus háborúban. Bírává lesz, amikor megszabadítja izraelt a megszállóktól, Saul királyt felkeni és eltávolítja, Dávidot királlyá keni ezzel beindítja az aranykort. Arimátriával kezdődik, az ottani imádsággal és imádság meghallgatással izrael nagy felemelkedésének korszaka. Ettől duplacsavar Arimátriai József alakja és sírja az evangéliumban, az aranykor nyitánya – mint Anna imájának meghallgatása – az üres sír, a főpapunk, legfőbb prófétánk, igaz bíránk és királyunk üres sírja.

    Ez a sír az a sír.

    Márk – Lukáccsal egyetértve – húsvét reggelén kiviszi az asszonyokat a sírhoz frissen vásárolt illatos kenetekkel felszerelkezve a történetben, hogy befejezzék a temetési szertartást, ami az ünnep miatt félbe maradt. (Máté szerint csak a sírt mentek megnézni, János szerint elvégezték a szertartást még nagypénteken) Lényeg az, hogy ott vannak, közülük különösképpen Magdalai Mária a fontos, ugyanis ő ott volt nagypénteken a temetésen, tehát nincs tévedés, az üresen talált sír az ahova Jézus Urunk testét tették, nem egy akármelyik másik sír.

    Az elhengerített kő.

    Az asszonyok bevásároltak egy vagyonnyi balzsam-olajat, de úgy mennek a sírhoz, hogy fogalmuk sincs hogyan nyitják ki a kőbevájt kripta kőajtaját? Nehezen elképzelhető eset. Akkor meg miről szól? Az asszonyok képtelenek lettek volna elvinni Krisztus urunk testét, hisz a kő elhengerítésére nem képesek. (Máté már beleszövi a történetbe a test lopás vádját, amivel a zsidók az üres sírt magyarázzák, a tanítványokat vádolva a lopással. Rendelkezést is adnak ki a rómaiak Jeruzsálemre, testet lopni tilos.)

    A ’neaniasz’- magyarul: ifjú – a sírban, aki magyarázatot ad az üres sírra.

    Megint egy dupla csavar lehetősége van a történetben. A neaniasz görög kifejezést kétszer használja az evangélium, először Jézus Urunk elfogásánál van egy neaniasz, aki tovább marad, mint a többi gyorslábú tanítvány, akik kereket oldottak. Ám amikor az ifjút is elfogják Jézus Urunk mellé, akkor kitépi magát a szorításból, ezzel leszakad róla az inge, és mivel más nem volt rajta, hát pucéran iszkol el a helyszínről. Na most a hagyomány, ezt a neaniászt azonosítja Márkkal az evangélium leírójával. A neaniasz szó másodszori használata az evangéliumban – képes hordozni a kor szokásának megfelelően azt az üzenetet, hogy a személyek azonosak – ebben az esetben lehet maga Márk és az olvasott evangélium az érvényes magyarázat az üres sírra. (Máté ’angelos interpress’ – magyarázó angyal – szájába adja az érvényes választ arra a kérdésre, hova lett Jézus Urunk teste. Lukács két férfit hoz ezen a helyen, Jánosnál maga a Feltámadott beszél.)

    Az üzenet mindegyik esetben ugyan az, a megfeszített nincs itt, feltámadott.

    Ezen a ponton Márk befejezi az evangélium leírását. A fejezet hátralévő bekezdései Jézus Urunk megjelenéseiről, a missziói parancsról és a menybemenetelről II.századi csatolmányok, a legrégebbi kéziratokban nem is szerepelnek. Márk világszerte közismertnek tudta a keresztyének között ezeket az általa nem leírt részeket, mint a keresztyénség legszentebb kincsét, hit titkát. Márk csak ezeknek a titkoknak az előzményeit akarta megosztani az olvasókkal ezért írta le evangéliumát, amit egy pompás fordulattal fejez be a 8. versben: ’gar’- magyarul: ugyanis, mert. Nem lezár egy történetet, hanem kinyit, mintegy azt fogalmazva meg, ’a folytatás ti magatok vagytok’, meg mindaz, amit a megváltás történetében megtudtunk az Úristenről, a jövendőről, arról az új dimenzióról, amibe kerültünk Krisztusban.

    Az üres sír nem perdöntő a feltámadásban, de üres sír nélkül komolytalan lenne beszélni a feltámadásról.

    Az üres sír utóéletéről álljon itt egy szeretni való tudósítás. Egy barátom azt mondja ő érti a fizikáját, mi is megcsinálhatjuk, ha gondolom, azt, ami a szent sír bazilikában történik minden húsvétkor évszázadok óta, és akkor majd jól megtöltjük a református templomokat. Meg az is biztos, hogy az ókor templomfizikája hordoz jónéhány ’csodát’, amit csak blikkfangos fizikusokkal tudnánk ma is reprodukálni, de nem ez érdekel a történetből, hanem az a gyönyörűséges kép, ahogy az üres sírból az első húsvét reggelén – áldott ünnepként – szétárad a ránk világító szent fény.

    http://orientalista.hu/a-jeruzsalemi-szent-tuz-video/

    Áldott feltámadás ünnepet!

    csbz