Home áhitat Pünkösd tüze – vagy Pompeji tüze

Pünkösd tüze – vagy Pompeji tüze

525

Unalmas-izgalmas história a magyarországi református bibliaolvasó kalauzt követve

Apostolok cselekedetei 2: 37-47 Péter pünkösdi beszédének vége és annak hatásaként az egyház születésének pillanata, mint az aranykor beálltának korszakváltása – Lukács elmondásában.

 

Könyvet váltottunk a szentírásban, Márk evangéliuma után jön az Ap.csel. tudósítása a feltámadást követő eseményekről, úgy is mint az egyház idealizált aranykoráról. Könyvet váltunk, tehát teret és idősíkot is váltunk, a márki ’60-as évek vége Rómájából elmegyünk a 80-as évek vége Antiókhiájába Lukácsnak.

Jártak már ott? Én se.

Sokat nem tud róla a közönséges mezei fehérember, csak annyit, ott nevezték először a Krisztus követőket keresztyéneknek, vagyis mi se lennénk körösztyének, ha ott ki nem találják a körösztyén nevet, mint elnevezést azokra, akik Krisztust követik. Na persze ha nem találják ki ezt az elnevezést, akkor lehet megmaradt volna a ’Krisztust követő’ mint beszélő elnevezés és akkor az ilyen-olyan keresztyének még ma is tudnák, hogy a keresztyénség eredeti szándéka szerint Krisztus követés és nem más politikus testvérek. (Immitácio Cristi) No de erről nem tehet Anthiókia. A város a Római birodalom harmadik legnagyobb városa 150 éve, még ez sem mond róla sokat, ezt megelőzően az Indiáig elérő Szeleukida-görög birodalom fővárosa volt 200 évig. A birodalma akkor is működik, amikor a rómaiak a fejét, a fővárosát levágták róla másfélszáz éve, úgy hívják Pártus birodalom, Indiáig ér, görög kultúrájú városállam szövetség jelentős zsidó befolyással, Róma egyetlen méltó ellenfele közel s távol. Többször háborúznak is egymással, az eredmény döntetlen. Tehát a görög világ egy tekintélyes része nem tartozik a Római birodalom fennhatósága alá, ahogy a zsidó világ egy része sem, mint beszéltük.  Ehhez tegyük hozzá a görög ’kultúrfölényt’ Rómával szemben, amit Róma nem vitat, sőt merít a görög kultúrából amennyit csak bír, ám ekkor ne csupán Athén klasszikus kultúrájára gondoljunk, sokkal inkább a kisázsiai görög kultúrára és annak zászlóshajójára Anthiókiára az exbirodalmi fővárosra, akinek a magán birodalma alig párszáz kilóméterre továbbra is üzemel.

Nem egyszerű ez a világ, azt látjuk, hogy a ’térváltásunk’ Lukács világához ezer kilómétereket jelent. Ehhez tegyük hozzá az ’időváltást’, 20 év, egy újabb generáció, immár a harmadik a keresztyénség történetében.  

Lukács elővette Márk evangéliumát, mint vezérfonalat, ráfűzte a saját információit kiegészítésként és folytatta az apostoli korszak leírásával, aminek nyitánya a mai igei rész, a pünkösdi Teofánia (kinyilatkoztató isteni megjelenés) Péter apostol értelmezésében.

Excursus: Mit takarhat a lukácsi ambíció, ami nincs az írásban és unalmas-izgalmas ínyenceknek való? Nem része az akadémikus egyháztörténetnek, de néhány dologra talán rávilágít. Róma rendet tesz a római-pártus határvidéken, ennek keretében 70-ben lerombolja a Jeruzsálemi templomot, mint a birodalmat fenyegető kettős játékos háttér hatalmat, aki mögött a római zsidó lobby-erőn túl, ott a Pártus-babiloni zsidó lobby-erő. Százezer halott, többszázezer rabszolga. Persze a keresztyének ekkor még hivatalosan is a zsidóság egyik szektája, majd csak a következő évtizedtől kezdődik a zsidók újra gondolt világa – a judaizmus, ahol ’köpnek egyet a keresztyénségre’ (nem szlengben fogalmazok, bár állítólag csak ezer évvel későbbi utasítása egy rabbinak, hogy a keresztyéneket a hithű zsidónak le kell köpnie – a vallások közötti párbeszéd jegyében). Visznek rabszolgának, akit csak érnek a környéken, ha így zsidó, ha úgy. Ez egy óriási kataklizma, valamint egy vallási, hitvallási összeomlás ’hogyan engedhette az Úristen!?’. Róma diadala óriási, meg a rendrakás bevétele is, naná, hogy a templomkincstárból elvett pénzből megépítik a kolosszeumot, Róma büszke gladiátor arénáját, stadionját, ahol a császári VIP páholytól való távolságod határozza meg az önsúlyodat és a lobby-erődet. Vagyis ott tagolódik be mindenki számára jól értelmezhető módon a római társadalom. Ott kerülsz följebb, vagy lejjebb a szamárlétrán. Nagyon jó kis plasztikus világ, ezerévek óta csak ezért építenek stadionokat, a produkció a küzdőtéren másodlagos, ahhoz a küzdelemhez képest, ami a nézőtéri helyekért folyik.

Na ezt a jó kis római plasztikus világot – most szándékosan durván fogalmazok –’vágja pofán’ ’79-ban Pompeji pusztulása. A birodalom ekkora pofont Hannibál óta 200 éve nem kapott. Róma szívébe kapta a tőrdöfést, a városbirodalom tengeri kikötőjének elitnegyedét pusztítja el – kicsoda? – a vulkán? – nem! – a jeruzsálemi templom hatalmas Istene így állt bosszút nyolc év után! – ez a kommentje az eseménynek – és Róma tehetetlen vele szemben! Hiába ismételgeti, hogy ez csak egy vulkánkitörés volt, ami megesik ezer évente néha, Rómát hazaipályán alázták porig. Ennek a vereségnek a híre eljut a birodalom minden zugába és rendkívüli érdeklődést kelt, az Isten, aki hatalmasabb, mint Róma meg az istenei.

Lukács és a közel-kortárs jamniai judaista ujjá szerveződés ugyan arra a kérdésre adott két különböző válasz: Hogyan lehetek én jóban azzal az Istennel, aki nagyobb, mint Róma?

Az már történelmileg adatolt, hogy valamikor ekkortájt kezdődik mind a keresztyénségben, mint a judaizmusban egy robbanásszerű számbeli gyarapodás. Az nem adatolt, hogy ennek fókuszában Pompeji állt, ugyanis nem szúrta ki az egyháztörténészek szemét az eset, mivel előbb megírták a nagy egyháztörténeti műveket, mint Pompejit kiásták a XV. századtól kezdődően.

 Amúgy önmagában a váratlanul megébredő multikulturalizmussal kellene indokolnunk a görög világ elementáris érdeklődését a frissen elpusztított zsidó világ iránt. Pláne Anthiókia városában életszerűtlen, hisz megelőzően évszázadokig ugyan az volt fővárosként a problémája a zsidokkal, mint a Rómaiaknak. Aligha ejtettek krokodilkönnyeket a jeruzsálemi templom miatt (lásd: Makkabeusok könyvei), nem beszélve az arrogáns görög kultúrfölényről, amire a legszebb példa a barbár szó etimológiája (barr-barr-barr – értelmetlenül, artikulálatlanul gügyög, vagyis nem beszél görögül). Róma számára megengedhetetlen értelmezése a valóságnak, hogy Pompeji vulkán a jeruzsálemi Isten bosszúja, legalább is erre utal a Domitiánus császár féle keresztyén üldözési kurzus.

Lukács válasza:

A hatalmas érdeklődés az a kapcsolópont ahol visszatérünk a pünkösdi beszédhez, Lukács válaszához, a hatalmas erős Isten megközelíthetőségéhez a jobb sorsa érdemes görög-világ számára. A hatalmas érdeklődés indokolja Lukács írásának a megszületését, nem egyszerűen le akarja porolni Márk 20 éves evangéliumát és bővített reprintben kiadja újra, hanem a kapcsolópontot adja meg a görögök számára az evangéliumában és az apcsel.-ben.

Első lépcső:

Kezdünk a pünkösdi csodával, a Szentlélek Isten kitöltetésével, az újvilágkorszak (egyház) kezdetével. Valami lángnyelvek, hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás jelzi a Teofániát, az Isten megjelenését.

Ezek a lángnyelvek és ez a zúgás ellentétben a Pompeji lángokkal és zúgással, nem pusztítanak. Fontos információ. Mester kérjünk e tüzet a falura, ahol nem fogadtak be bennünket? – kérdezik a tanítványok még húsvét előtt. Ugye, hogy megváltozik ezeknek a szavaknak a súlya Pompeji vulkán kontextusában?! Márpedig a századvég hatalmas érdeklődését a ’tűzkérés lehetősége’ igencsak felcsigázhatta.

A pünkösdi lángok nem égetnek, hanem korszakot (aiont) váltanak, az egyház korszaka veszi kezdetét.

Második lépés:

A tanítványokból apostolok lesznek, akik pontosan értelmezik a korszakváltás mibenlétét a korábbi próféciák és szent iratok alapján, ahogy Jézus Krisztus tanította őket látni. Péter elmondja a pünkösdi beszédét a Jóél 3, 110. és 16. zsoltár magyarázatából összefonva. Ez a második lépcső. Vagyis az apostoli tradíció hordozza a választ Pompeji-re, ne keresd máshol. Ez egy prófétailag előre bejelentett helyzet, Isten kijelentése, ami beteljesült, rendben van, hogy a jeruzsálemi Isten hatalmas ereje alázza meg Rómát, mint Szodomát, a régi korszak (aion) letéteményesét, de a történet alapvetően az új korszak (aion) kiteljesedéséről szól, a minden népből (itt nyílik ki a görögök bejárata Lukácsnál) kiválasztott szent maradék, az új izrael összegyűjtéséről. Ezért is izgalmas, hogy az apostolokat mindenki, aki a világ négy sarkából összesereglett, a maga anyanyelvén hallja szólni az isten fenséges dolgairól és nem a templom óhéber, már kihalt nyelvén. Erre koncentrálj és ne a tűz kérésre.

Harmadik lépcső:

Az összegyűjtés (egyház aion) a pünkösdi Teofánia után az apostoli tradíción keresztül történik a folyamatos Lélek jelenlétben, tehát folyamatos Teofániában.

’Szodoma korszaka’ pusztul, ez már automatizmus, lásd Pompeji.

Az egyház növekedése pedig a szív megérintésén keresztül történik, mint az első pünkösd érintettjeinél. Az egyház aionhóz tartozókat ’nem égeti meg a tűz’, hanem a szív minősége változik meg, lesz az új teremtés részévé. Az érintettek alapkérdése: ’Mit cselekedjünk?’

Válasz:

’Térjetek meg és keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében, bűneiteknek bocsánatára és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.’

’Szabaduljatok meg végre ettől az elfajzott nemzedéktől!’

Sűrű mondatok: – intenzív lelki kenyér – csak címszavakban

–          megtérés – súb – visszafordulás az Atyához – lásd: tékozló fiú

–          megkeresztelkedés Jézus Krisztus nevében – az Isten hatalma /új aion/máshol nem elérhető, minden más pusztul ’szodomával’

–          bűnök bocsánata – Isten kizárólagos mandátuma csak Jézusban adatik

–          Szentlélek ajándéka – a folyamatos Immánuel, Isten folyamatos jelenléte – Teofániája – köztünk

–          tiétek és örökölhető

–          nem csak a pünkösdi csodán jelenlévők kiváltsága az új aion – világ misszió

–          Isten meghívásán alapul az új aion –  és nem önkéntes jelentkezésen – sem pedig bibliai nemzetségtáblázatba illeszkedő származáson, ami kizárja a görögöket és a velük paktálókat (lásd: Nehemiás könyve – Jeruzsálem újra fegyverzése)  

–          a túlélés alapja az elfajzott nemzedékből, akik mennek a lecsóba, mint Pompeji, kilépni, a szent maradékba átkeresztelkedni.

A 3000 megkeresztelkedése azt mutatja, hogy elementáris erejű hatása van a három lépcsőfok együttesének.

Aztán még az összefoglalásban megkapjuk az egyház négy ismérvét Lukácstól, amit mindig kikérdezünk a hittanosoktól a konfirmáción. Jól elfújják, ha bemagolták megmarad nagypapa korukig:

–          Apostoli tanítás

–          közösség

–          kenyér megtörése

–          imádkozás

Megint a legkitűnőbb lelki kenyerek, amikre egyenként kellene szánni sok-sok oldalt. Most csak annyit, hogy ebben van a Mesterünk szakrális ’helyes út’ (tao) tanítása.

Ez az új szakralitás lép a jeruzsálemi templom áldozati kultusza helyébe az új aionban.

A jeruzsálemi templom lerombolása, nem Róma hatalmát hirdeti, hanem a Krisztust fel nem ismerő elfajult, a régi aionnal együtt pusztuló világ részét képezte.

Ezért hagyta maga az Úr pusztulni szodomaként, Róma nem legyőzte az Istent Jeruzsálemben, hanem csak eszköz volt az elfajzott nemzedék ellen, mint egykor Asszíria.

Asszíria is megkapta a magáét, ahogy most Róma is, lásd Pompejit.

Az Úr tüze felemészti a régi aiont, az Úr tüze nem égeti az új aion kiválasztott maradékát az egyházat.

Lukács pünkösdi prédikációja az egyház zsidóknak szóló apostoli tanításának (igehirdetésének) az összefoglalása a ’80-as évekből. Majd a 17. részben érkezünk el a nem zsidóknak szóló apostoli tanításhoz, (tehát az egyház négy ismérve közül az első van előttünk).

Ezzel az ’egyház aionja’ megfogalmazással áttette a görög gondolkodás számára fogyasztható formátumba a Krisztus evangéliumát, de ez már tényleg sok lenne egy levegővel. Lukács tehát harmadik generációs keresztyén irat.

Példaként az időbeni távolság érzékeltetésére, gondoltam ideírom Balatonlelle és környékének rövid históriáját 1939-53 között, ahogy én látom 70 évvel később az eseményeket és azoknak sajátos olvasatát. Itt fonták a ’párkák’ Európa és a magyarok felosztásának históriáját, mindez becsomagolva Vorosilov marsall szerelmi történetébe, meg a balek papok, mint legfőbb közjogi méltóságai a háborús megtorlás idejének, meg a lengyel szál, meg a féléves balatoni csata, meg az atlantiak árulása, meg a ’tudatlan szomszéd kastélyok’, meg a forint születése, jogosan hazaárulásért tartóztatták-e le Lellén Rajkot a belügyminisztert a kitelepített Zsindely miniszter teraszán, stb.

Ma már mindez másképp súlyozódik, ahogy Lukács is többet lát az első pünkösd későbbi hatásából, mint Péter akkor, amikor átélte.

(Egyszer majd le is írom Lelle unalmas-izgalmas históriáját, de most csak a figyelmet terelné el a valóban fontosról, az igéről amit elénk ad Lukács.)

csbz