Home áhitat Húsz év misszió, kilenc év passió

Húsz év misszió, kilenc év passió

98

Pált letartóztatják Jeruzsálemben

Unalmas-izgalmas história Apcsel 21

Induljunk el onnét, hogy még 260 év és Pál csontjai fölé nagyobb bazilikát építtet Rómában Constantinus császár, mint a jeruzsálemi templom. Akkor már 250 éve nincs a Jeruzsálemi templom.
Fűszerezzük meg az eseményeket a korabeli Jeruzsálem viszonyairól egy édes epizóddal. Kiindulás, hogy a főpapot élethosszig választják.
Az invesztitúra (kinevezési jog) gyakorlója viszont a hatalmi változások függvénye. Magyarul a főnök mondja meg ki a főpap. A mózesi rendelés az élethosszig tartó megbízásról, csak írott malaszt, évente-kétévente cserélik őket.

Az elcsapottak ismerik a mózesi regulát és továbbra is főpapnak tekintik magukat ezzel is színesítve a hatalmi káoszt. A színes hatalmi káosz mögött valódi befolyást tessék érteni a világ különböző hatalmi gócaira birodalmon belül és kívül.
Az egyik elcsapott főpap meg se állt Rómáig, élete végéig ott is maradt, ám viszonzásul kilobbizta, hogy Félix legyen Jeruzsálem helytartója. Félix ezreket feszíttet keresztre, hogy rendet rakjon. Nyolc év alatt visszafordíthatatlanul elmérgesíti a helyzetet. A megpuccsolt főpap nem tud visszatérni, pedig dolgozik rajta.
Az extra radikálisok válasza, szikárius mozgalom, akik megkéselik az idegeneket úton-útfélen.

Nincs új a nap alatt, a palesztinok késekkel támadnak a zsidokra ma, 2000 éve a zsidok találták ki a terrorizmusnak ezt a formáját.
A radikalizmus Mózes tanítása köré épül fel, tehát nem a templomi invesztitúra gyakorlója és nem az általa kinevezett főpap irányít, hanem a nemzeti-vallási elszabadult fanatizmusnak van öngerjesztő hatása.
A Pált letartóztató ezredes meglepődik amikor Pál ékes görög nyelven szól hozzá, hisz akkor nem ő az az egyiptomi, aki a múltkor felvitt négyezer (!) szikáriust a Gecsemáné kertbe azzal, hogy a szavára leomlanak Jeruzsálem falai és akkor 120 év után visszafoglalják a várost a rómaiaktól egyetlen rohammal. (A Gecsemáné kertje felől kell eljönnie a messiásnak a próféciák szerint, harminc évvel korábban a Mester és tanítványai…) Az egyiptomi (értsd: Alexandria 1milliós zsidó kolóniájából való) elmenekült, de az őt követő szikáriusokat lemészárolták, vagy eladták rabszolgának Félix katonái. Persze még így is maradt elég radikális és ez csak egy volt a korszak vallási köntösbe öltöztetett hatalmi játszmái közül.

Az elcsapott főpap Félix odaküldetésével olajat önt a tűzre, nem is marad kő kövön.
Ebben a városban van 1000 rendfenntartó légionárius, meg egy-két millió Mózes tanítást követő radikális zarándok a föld minden szegletéből. A mózesi tanítás értelmezésében koránt sincs egység, annyiféle értelmezés ahány hatalmi csoportosulás. Ezek egymást egy kanál vízben… A templom pedig az a hely, ahol a tanítás értelmezések egymással mérkőzve is egyféle egységet mutatnak a külső szemlélő számára, másrészt ebben a látszat egységben eredményesen akadályozták meg 15 éve a római császár szobrának az elhelyezését. Ez a tény pedig mutatja a befolyásuk erejét.

 A pogányok udvarát a templomban az asszonyok udvarától elválasztó oszlopokon kőbevésett több nyelvű táblák találhatók, a nem zsidók, ha beljebb mennek meg kell ölni őket, és azt a zsidót is aki segített nekik.

Pál ebbe a radikalizálódó városba érkezik meg 20 év gojok között végzett missziói munkájával a háta mögött, mint a pogányok apostola, aki hozta a goj gyülekezetek adományát a jeruzsálemi zsidó gyülekezetnek, mint az összetartozásuk szimbólumát.
Pál a zsidó világ szellemi áramlatai közül a Jézus nevéhez kapcsolt Mózes-értelmezést képviseli, mint új világkorszakot, ami felülírja az eddigi értelmezéseket és az ezekből eredeztetett hatalmi gócok legitimációját.
A védő beszédében arra fókuszált, hogy a damaszkuszi úti Krisztus találkozás Teofánia, tehát utasítás közvetlenül a legfelsőbb helyről. Ugyan az, mint Mózes csipkebokra, mindent felül ír, ami addig volt, de menjünk sorba.
Tehát, Pál a Szentlélek indította prófétai intelem és a Szentlélek indította vének intelmei ellenére Jeruzsálembe megy, vagyis előáll a passió-helyzet: – ’Legyen ahogy az Úr akarja!’

Az első út Jakabhoz vezet, aki a zsidó jeruzsálemi gyülekezet vezetője.
Excursus: máig nem tudok elmenni rajta, hogy ez a Jakab melyik Jakab. Az Úr testvére Jakab? A Jakab, akit lefejeztek 42 körül? Esetleg 62-ben fogják lefejezni és még csak 58-at írunk? Esetleg több Jakabról van szó? Az avatott írástudók is adnak egy féltucat magyarázatot erre a kérdésre, lényeg, egy Jakab nevű vezeti a Jeruzsálemi zsidó gyülekezetet és vele találkozik Pál.
A beszélgetésüknek két része van, a beszámoló a Szentlélek vezetésével eltelt 20 év missziójáról, az Anthiókia pogány gyülekezete vezette hálózat szervezésről Kis-Ázsiában és Európában.

A judaizmustól független önálló világhálózat alakult a jeruzsálemi centrum alá. Lukács elmondásában ez egy nagyon jó és örömteli beszélgetés, ám hallgat a látogatás célját adó goj gyülekezetek adománya fogadtatásáról.  Örök rejtély marad, hogy elfogadták-e Jakabék, vagy sem. Magyarul sajátjaiknak tekintik-e a Pál alapította gyülekezeteket, vagy sem. Lukács megkerüli a témát, ezért gyanús. Lukács az aranyidőket csak pozitív színekkel festi le, ami nem fér bele a pozitív gondolkodásba, azt kihagyja.
Az örömteli beszélgetés második része, Jakab azon felvetése, hogy a híresztelések szerint Pál Mózes ellen beszél! Vagyis nem zsidó.

A gyanú eloszlatásának a módja, ha látványosan zsidó. Az pedig úgy történhet, hogy a négy keresztyén nazír fogadalmasnak átvállalja az áldozati költségeit, és ő maga is végrehajtja a szentségtelen földről a szent földre visszatérők egyhetes megtisztulási templomi szertartását. Gyakorlatilag beküldi a templomba Pált, lássuk mi lesz, hogyan fogadják azt a 15 birkát, amit fel kell áldozni a nazírok szertartásának végén és Pál tisztulási szertartásának a végén. Pál fizet. ( 15 birka nem olcsó, lehet erre ment el a goj gyűjtés? Ezért nem beszél Lukács? Jakab el is fogadja az adományt, meg nem is?) Elsőre bejelenti a papoknak a nazír-költség átvállalást és a saját tisztulási rítusának a megkezdését, eddig rendben van nem történik semmi baj. Majd a hét leteltével a Kis-Ázsiából Jeruzsálembe zarándokolók felismerik Pált. Pál már Jeruzsálembe jövet is útvonalat módosított, mert bérgyilkosokat fogadtak fel ellene a radikális zsidók.
Kitört a balhé.
Pált azzal vádolják meg ott helyben, hogy a templomba görögöt vitt. Azonnali halálok, mint említettem. Nem kell elveszni a tanértelmezés nüanszaiban, egyszerűen megkövezzük.
Igaz-hamis állítás?

Lukács azt mondja – nem is történt ilyen, csak a városban látták egy göröggel a múlt héten. Fogadjuk el Lukács állítását.
Bár a pogányok apostoláról beszélünk, aki 20 éve világszerte azzal vívja ki a zsidók haragját, hogy nagyon tanult vallási szakértőként nem született zsidókból is gyűjti össze a ’szent maradékot’ az egyházat.

Excursus: a ’szent maradék’ a vallásos zsidóság évezredes kulcsfogalma a nemzeti újjászületésre. Ez alapján szokták egymást kinyírni a loby-csoportok.

Pál, akinek meggyőződése, hogy a Szentlélekisten beemelte a pogány-keresztyéneket az egyház-világkorszakának ’szent maradékába’ az egyházba.

Pál, aki azért megy Jeruzsálembe, hogy az adományokkal szimbolizálja a zsidó keresztyén gyülekezet és a pogány keresztyén gyülekezetek teljes és szerves egységét.

Pál, aki képletesen a pogány keresztyének számára a templom legbelsőbb udvarának polgárjogát hirdeti 20 éve, a Lélek választotta izrael jogán.

Pál ne vitt volna görögöt ezek után a templomba? Igen meglepő lenne, de fogadjuk el Lukács állítását, ott és akkor a vád alaptalan.
A vád elhangzik és kezdetét veszi a lincselés. Pált kirángatják a férfiak udvarából, nehogy a vére megszentségtelenítse a templomot. Aztán azt olvassuk, hogy a kapukat gyorsan becsukják. Úgy gondolná az ember, hogy ez a szokásos sokezer éves papi reakció a ’jaj, csak nehogy valami baj legyen’ típusú ajtó zárás, majd mi elleszünk a magunk elefántcsont tornyában. Teljesen más az indíttatás, azért zárják a kapukat, nehogy Pál az egyetlen menekülési útvonalhoz hozzájusson, vagyishogy megragadja az oltár szarvát, ősi szokás szerint! Na ez így még bájosabb!

Az Antónia erődben teljes harckészültségben lévő katonák látják a templomi felfordulást, két lépcső vezet le az erődből közvetlenül e helyszínre, a helyzet feszült súlyosságát jelzi, hogy Klaudiusz Liziász ezredes személyesen vezeti a beavatkozó egységet. Erre az időre ’abbahagyják Pál ütlegelését’.
A passió és Pál passiójának a párhuzamossága Lukács szerkeztésében nyomon követhető. A letartóztatáskor a tanuk ellentmondó vádjai nem alapoznak jogi eljárást. Pált kettős bilincsbe verve kiemelik a lincselő tömegből, a tömeg a lépcső aljánál már a katonák biztonságát fenyegetve követeli Pál kivégzését (a tömeg követeli a kivégzést, mint Jézus esetében).

Lukács betesz egy párbeszédet az ezredes és Pál közé – lincselés közben – Pál nem az ’egyiptomi szikárius messiás’, hanem Tarsus-i zsidó.

Exsursus: ugye milyen műveletlenek vagyunk, hogy ebből nem értjük azonnal, hogy tarsusinak lenni annyit jelent, hogy Athént meghaladó ezeréves műveltségi központból származni, született római polgárként a görög kultúra ásza az ember. Aztán majd a következő fejezetben Pál a tömeghez szólva behivatkozza, hogy Gamáliel tanítvány, aki Jeruzsálemben tanulta a teológiát a legnagyobb kortárs vallási gondolkodótól.

Tehát kevéssé életszerű, de Lukács így adja elénk, Pál a lépcsőről elnémítja az őt lincselő tömeget, majd még nagyobb csend lesz, amikor arámul beszél hozzájuk, meghivatkozva a damaszkuszi látomást, mint Teofániát, egyben istenítéletet a mostani lincselés fölött.
Fogalmazzunk úgy, nem lesznek barátok Pál érveit hallgatva.
Folytatólag jön a nagy tanácsi kihallgatás.
Majd a kimenekítés Jeruzsálemből erős katonai kísérettel, hetven lovas, kétszáz lándzsás. Negyvenen tettek szent fogadalmat a főpap és a vének előtt, hogy addig nem esznek, amíg meg nem ölték Pált. (Ez kilenc évig még nem sikerült. A vége felé azért már éhesek lehettek…)

Azzal kezdtük a templomi kalandot, hogy négy szent fogadalmat tett nazír költségeit vállalja be Pál, hogy mindenki lássa, ő teljes jogú zsidó. Oda jutottunk, hogy negyvenen tesznek szent fogadalmat, ők attól extra minőségű zsidók, hogy bármi áron megölik Pált.

A páli misszió korszaka lezárult, kezdetét veszi a páli passió korszaka. Lukács itt húzza meg a határát az aranykornak.

A húsz évnyi misszió eredményeit előszámlálhatjuk, említve városok neveit egy ezer kilóméteres kőrből. A kilenc évnyi passió eredményeit nehezebb megszámolni. A levelek, királyokkal, helytartókkal folytatott beszélgetések mellett, rengetegen elfordultak tőle az évek során a régiek közül. Ahogy ez már lenni szokott. A számkivetettség börtön évei következnek. Rohadt idők.

Az Úristen valahogy mégis erre a missióra és passióra alapozza a keresztyén civilizáció térben és időben világméretű kiterjesztését, a civilizációnk alapfogalmainak megfogalmazójává teszi Pált.
Még kétszázötven év és nagyobb templomot építenek a csontjai fölé, mint a Pált börtönbe juttató zsidó nemzeti radikalizmus következtében lerombolásra került jeruzsálemi templom.

Melyik volt kedves a mi Urunknak?

Az egyik áll a másik azóta sem.

csbz