Home áhitat Előzetesben – Pál passiója

Előzetesben – Pál passiója

30

Unalmas-izgalmas históriák Apcsel 24 A magyarországi református bibliaolvasó kalauzt követve.

Olyan nagyon nem tűnt fel senkinek, de a világ vallási vezetői – a történelemben először – kiadtak egy közös nyilatkozatot – ilyen se volt még.
Ökumené már volt. A körösztyének január végén elmennek egymás templomába, azt elfújják a közös nótáikat, a végén süti, üditő, estleg bor, meg egy kevés pálinka. 20 éve még meg lehetett tölteni ezzel a templomokat. Évszázados felekezeti szembenállásoknak kellett volna feloldódnia a közös istentiszteletekkel kölcsönös jóakarat esetén. Valójában a rugdosódás ugyan úgy folyik ma is az asztal alatt, reverzális, elkeresztelés stb. Ezzel együtt mégis csak a XX. század egyházpolitikai kulcs-szava volt az ökumené, aminek hatására ma már csak egyféle kuriózum – a protestáns virtus utolsó pislákolása – az Észak-ír protestánsok (Orániai rend) éves felvonulása a római katolikus lakónegyedekben. Lassan kiüresedtek az ellenséges felekezetközi hevületek, na meg persze ezzel együtt a templomok is.Most a világ vallási vezetői azt mondták 2017 június 15-én, mi mégis csak szeretjük egymást mostantól. Fel fogjuk robbantani és meg fogjuk bombázni egymást továbbra is, de legalább van egy történelmi jelentőségű közös nyilatkozatunk, amit nem nagyon vett senki sem észre egyelőre, de még majd döntő befolyással lesz ez a nyilatkozat a bolygó jövőjére nézvést, egykor. Korszakhatár, az utókor ehhez a naphoz fogja datálni a jövő kezdetét, egykor. Ekkor kezdtek el hamvadni a vallások közötti gyűlöletek lángoló tüzei.

Lukács mai tudósítása Pál passiójáról a gyűlölet-tüzek fellobbanásának idejébe visz vissza bennünket, úgy, hogy neki magának már közel harminc éves rálátása van a históriára és képes megítélni mi vitte a világot abba az irányba, ahova most tart. Lukács világa számára a keresztyén-zsidó párbeszéd, nem az egymás irányába tett visszafogott gesztusok művészete, hanem a vallásos hevületű ’kiirtom a családodat’ típusú kommunikáció valóság.
Lukács Anthiókiája abban a kérdésben tanácstalan, hogy mi vezetett ide?
Nincs már érdemi párbeszéd az ’új világkorszak’ ’szent maradéka’ és a ’letűnő világkorszak’ ’szent maradéka’ (akik nem is szentek – ’lerombolom a templomot és három nap alatt felépítem azt’) a zsidók között. Sőt a názáreti irányzatot a jamniai zsidó zsinat hamarosan elátkozza.
Lukács azt mondja el, hogy nem friss ez a szembefordulás, a történelem egyik sarkalatos fordulópontja Pál 30 évvel korábbi passiója. Már akkor is vallási fanatikus hazug indulatok vakították el a zsidókat, ahogy a próféta mondta az Úr büntetése: ’Látván lássanak, de ne értsenek, hogy valami mód meg ne mentsem őket’. Párbeszédképtelenek.
1. Jézus Urunk járt a templomban, de rá ott nem mertek kezet emelni, Pálra igen. Liziász ezredes kimenti a lincselő tömegből, mert Róma jóságos, mert Róma törvényes, Róma megbízható.
2. Jézus Urunkat a nagytanács elé vitték kihallgatásra, de nem sikerült jól a forgatókönyv. Pált szintén a nagytanács elé viszik kihallgatásra, ahol Pál összeugrasztja a vallási-politikai frakciókat, Líziász ezredesnek megint ki kell menekítenie Pált, mert Róma jó…
3. Jézus Urunkat a helytartó elé viszik, Poncius Pilátus kihallgatja és el akarja engedni, csakhát a zsidók…, de mossa kezeit. Pált is a helytartó elé viszik kihallgatásra, ehhez Líziász ezredes száz kilóméterre kell menekítse – eszelős méretű katonai kísérettel, mert Róma jó… – egyenesen az öreg Heródes király cezáriai palotájába. Ott van Félix helytartó székhelye. (Később lesz majd 4. is, amikor a Heródes család utolsó királya találkozik Pállal, ahogy a Mester Heródes Agrippával találkozott a passiója során.)
Itt kapcsolódunk be a mai történetbe.
Ám előtte – excursus: 7-800 éves mélységű Lukács idejében az a teológiai látás, amely szerint az Úristen külsősöket is használ, ha akar, szövetséges népe megrendszabályozására, lásd Asszíria, majd Babilon, illetve megmentésére, jelesül a Perzsa világbirodalom, mint a templom újjáépítője. Ebbe a tradícióvonalba erőlködés nélkül illeszkedik Líziász római ezredes szerepe, háromszor- illetve négyszer menti meg Pál életét. Líziász egy neutrális rendfenntartó, aki a feladatát végzi. Nem keresztyén, nem elfogult Pál iránt és nem enged a zsidó zsarolásnak. Róma egész adminisztrációja számára példaként állítja Lukács, már mert, hogy az aranykor utáni Lukács kortárs Róma módszeresen üti a keresztyéneket tévedésből, pedig a régi aionhoz (világkorszakhoz) ragadt zsidók csinálták-csinálják a perpatvart, (4 év háború Rómával, a templom lerombolást megelőzően) nem a keresztyének, akiket feljelentgetnek a zsidók a római bíróságokon.
Lukács Liziászon keresztül az új aion embereinek, a keresztyéneknek, bemutatja, hogy az Úristen hogyan menteti meg Pált egy neutrális külsőssel, tehát Róma ezredese is a Feltámadott jelenlétének hatóereje által mozgatott, tehát az Úristen irányítása alatt áll. Lásd a látomását Pálnak, ’nem fogsz itt meghalni Jeruzsálemben, neked Rómában kell a császár elé állnod’. Na ja, csak ehhez Líziásznak 470 katonája is kell, mert az ő közreműködésük nélkül Pál élve nem jut ki Jeruzsálemből. Tehát az Úristen megint külsőst alkalmaz az új aion megépítéséhez, Róma tudtán kívül az Úristen eszköze tisztelettel. Az esemény pedig nem kisebb jelentőségű, mint Asszíria, Babilon és Perzsia esetében volt, ráadásul passzol a tradíció folyamba.
Pált a katonák elhurcolták tehát Cezáreába a Félix helytartó lakta Nagy Heródes-i palotába, megjegyzem közel s távol ez a legbiztonságosabb hely ez idő szerint Pál számára. Nem kell lebecsülni azt a negyven szakrális esküvel elkötelezett orgyilkost.

A per.

Megint tágítsuk a horizontunkat a lukácsi idősíkot is figyelembe véve lássuk a pertárgyalást.
Félix a római jog letéteményese az ügyben, tehát ő a tömeggyilkos biztosítja a pax románát, rendelkezésére áll Líziász levele az ügyről, amit a fogolykisérőkkel küldött. Peren kívül nem hoz határozatot Pál felett, hanem elrendeli a fogoly laza őrizetét, korlátlan látogatást biztosít számára ( a tököli börtönlakók csak álmodoznak az ilyen őrizetről). A vád képviselőinek megérkezésére kell várni öt napot amíg megjönnek. Na ez itt egy valódi unalmas-izgalmas pillanat! Anániás főpap vezeti a küldöttséget! Ez egy hihetetlenül felülreprezentált helyzet. Képletesen szólva a római pápa ne vadásszon legyekre, 100 kilómétert utazott öt nap alatt, hogy személyesen vezesse a Pál elleni vádeljárás kvázi ügyészi feladatait, magyarul, megjelenítse legmagasabb szinten a keresztyénellenes zsidó álláspontot, kidomborítva annak a római jog szerinti köztörvényes bűncselekmény voltát. Na ez igen! Ez aztán a főpapi feladat!
Excursus: megjegyzem a mai magyarországi főpapok is járogatnak időnként bíróságokra Horvátországba tanúskodni, hogy a politikus urak rájuk kényszerítette álláspontjukat képviseljék a saját református testvéreikkel szemben. Megjegyzem Anániás volt az első, akit a sajátjai leszúrtak nyolc év múlva, amikor kitört a háború.
Anániás persze addig nem ment el, mint a honi püspökök, hogy tanúskodjék személyesen, hozott egy ügyvédet magával, aki a római jog számára érthető nyelvre fordítja a zsidó vallási vitát, ami eredendően kívül esne a római jog hatókörén. (Lukács számára a főkérdés éppen ennek a tisztázása, a keresztyénség nem ütközik a római jogba!)
Anániás ügyvédje köztörvényes bűnözőnek mutatja be Pált három kérdéskörön keresztül:
– ’birodalom szerte lázadást szít a zsidók között’, ez a császár személyének megsértése, tehát halállal büntetendő tett.
– a ’názáreti irányzat feje’, ítélt ügy. Poncius Pilátus helytartó a római jog alapján precedens értékű állásfoglalást hozott a tárgyban, tehát halál.
– ’ a templom megszentségtelenítése közben tartóztatták le’, a vallási kérdések Rómának neutrálisak, de minden templom Róma védelme alatt áll, a megszentségtelenítésük már jogesemény, amely halállal büntetendő.
• Sakk-matt. Háromszoros halált érdemel. Valamint, ha Líziász nem avatkozik közbe, a saját jogrendjük szerint már lezárták volna az ügyet már Jeruzsálemben és nem volna szükség most erre az eljárásra.
• Pál védekezése is profi, kilövi a három vádat:
– 12 napot töltött Jeruzsálemben, lekövethető minden lépése, nem lázított, hanem zarándok, nem a római jog alá eső kérdés az övé.
– a názáreti irányzat vallási kérdés, hisz a jó és a gonosz holtak feltámadásában, tehát nem római jog alá eső kérdés az övé.
– a templomban adakozás és megtisztulási szertartás közben, tehát vallási rítus közben akarták meglincselni, tehát fel sem merült a templom szentségtelenítés, vagyis nem a római jog alá eső kérdésben áll bíróság előtt.
• Véd-visszaszúr:
– Továbbá a vád csúsztat a jeruzsálemi elítélése kapcsán, a nagytanács nem hozott elítélő határozatot Pál ellen, mivel a tanácskozás káoszba fulladt, a frakciók egymásnak estek, tehát nincs egységes álláspont a názáreti irányzatról, Anániás főpap csak magánvéleményt képvisel, nem a zsidókat.
– Valamint, Anániás, az ügyvéd, meg a zsidók ’megbízás nélküli ügyvitelt’ követnek el, mert a letartóztatásakor nem voltak jelen, nem ők emeltek vádat Pál ellen, tehát nem is jogosultak a vád képviseletére. Akik a balhét kirobbantották nincsenek jelen, tehát nincs per.
Sakk-matt.
Félix nem hoz ítéletet az ügyben a következő két évben, azt mondja megvárja amíg erre jár Líziász ezredes, őt is megkérdezi személyesen. Líziász sohasem jár többet arra. Pál fogsága egyszerre egy laza őrizet és egy védő őrizet.
Lássuk az eredmény alakulását: A názáreti irányzatról legmagasabb szinten három római helytartó foglalt állást:
– Poncius Pilátus Jeruzsálem ellene, – római jog alá tartozó kérdés, de megmosta a kezeit, mert nem értett egyet a saját – zsidó kényszerítő lobby kicsikarta – döntésével.
– Gallió – Korintus (Néró nevelőjének Senekának a testvére), vallási kérdés, nem tartozik a római jog alá, tehát egy mellette.
– Félix nem hoz ítéletet, vagyis nem végezteti ki Pált, tehát nem fogadja el Anániás főpapék érvelését, vagyis kettő mellett.
Összesítve, meg van a két független egybehangzó helytartói állítás, ami a római jog szerint perdöntő, a keresztyénség nem birodalom ellenes lázadás, hanem vallási kérdés.
Poncius Pilátus tévedett, nincs második elmarasztaló ítélet a kérdésben, de van kettő mellette.
E szerint Lukács kortárs helyzetében is a birodalmi keresztyén üldözés jogon kívüli eljárás, tévedés, hiszen a legmagasabb szinten ítélt jogerős jogügylet. Ítélt ügyet meg nem lehet újra elővenni csak úgy a római jog szerint.
Tessék az üldözést abbahagyni.
Az Úristen Líziász ezredes mellett még egy külsőst használ az új választott maradék oltalmára, a római jogot. A nyolcszáz éves tradíció szerint ez így teljesen rendben van.

csbz