Home áhitat Jézus Urunk megkísértése

Jézus Urunk megkísértése

145

Jézus Urunk megkísértése – 2017. óesztendő ideje – bibliaolvasó kalauz szerint

Munka és imádság

1. Munka: Márk evangéliuma két versben emlékezik meg Krisztus Urunk megkísértéséről, és nem beszél annak tartalmáról. A kísértés amúgy ’személyes műfaj’, nem igényel nagy nyilvánosságot, ez a lényege. A nem publikus külön alku, egyféle szindikátusi megállapodás, amiről senkinek sem szabad tudomást szerezni. Márk forrásai tudtak Jézus Urunk megkísértéséről, de nem tudtak róla részleteket.

Máté és Lukács bővebb terjedelemben ír a megkísértésről. Nem egyszerű. Rögzítik a megkísértés tényét, mint Márk, és hozzákapcsolják az Ószövetség legmélyebb vallási-etikai tanítását a 5Mózes 6-7-8. részeket, mint lehetséges tartalmát a kísértésnek.

Ezen a szálon próbálok meg végig menni, csak előtte még azt is súlyozzuk be, hogy a megkísértési párbaj résztvevői – Krisztus Urunk – akiről épp az előbb mondta a megkeresztelés történetben a (Bat qol – hang lánya) az égi hang, hogy Isten Fia.

A másik párbajozó a kor beazonosító tudása szerint az Istennel szemben álló erők, kultúrák, vallások, filozófiák, álművészetek, áltudományok, hatalmi és birodalmi központok, dezinformációs rendszerek, titkos szervezetek, inkognitó módok, legfőbb hadura a sátán, aki elképesztő túlerőt képvisel mindenki mással szemben, kivéve Krisztus Urunkat.

A párbaj ugyan úgy Isten párbaj, ahogy Mózes tízcsapása legyalázza Egyiptom legyőzhetetlen isteneit, vagy Illés istenpárbaja a Karmel hegyen, ahol  ’Baál a vihar ura’ prófétái rituáléi ellenére sem ad tüzet az oltárra, tehát nem ura a villámoknak, és nem ad esőt a három éve tartó szárazság rémálom befejezésére. Illés Istene meg ad tüzet is, esőt is, akkor pedig Illés Istene ’a vihar ura’!

A párbaj előtt Jézus Urunk végig csinálta a negyven napos böjt szertartást (a negyvenkettedik napon meghalsz). Mózesről és Illésről is tudjuk, hogy negyven napos böjtöt tartottak.

Imádság: „Uram ne vigy minket a kísértésbe!”, mert olyan ostobán roppanunk szét, esünk atomjainkra a kísértő markába kerülve. Semmi sem marad a Krisztus arcúságunk kincséből, csak marad a gyalázatos gyűlöletes zombi arcunk, amitől még a gyerekeink is irtóznak és nem kérik örökségül.

2. Munka:  A megkísértés párbaja Máté és Lukács leírásában három fordulós.

–          változtasd a köveket kenyérré  –  nem csak kenyérrel él az ember

–          vesd le magad a templompárkányról  –  ne kísértsd az Urat a te Istenedet

–          neked adom a világ gazdagságát, ha leborulsz és imádsz – meg van írva, csak az Urat a te Istenedet imádd.

Ennyi a párbaj lefolyása, Jézus Urunkat kísértő gondolatokkal bombázza a sátán, Ő meg bibliai idézetekkel válaszol, amitől a sátán kénytelen visszavonulni, valljuk meg ez elég karcsú, ennél a tízcsapás is meg a Kármel hegyi Baálpróféta irtás is látványosabb eset volt.

Ezek az idézetek döntenék el azt, hogy a világ merre fele megy? A hittanórák anyagaiban ennyi fér el, ha ennyit tudunk attól még mindig vallási fél analfabéták vagyunk, vagy tán egészen azok.

Azt javaslom keressük ki a sátán idézeteit és a Mester válasz idézeteit és teljes szövegkontextusukban olvasva súlyozzuk be azt, ami elhangzik a párbajban. Ha jól csináljuk, akkor durván belekeveredünk a közepébe az ütközetnek és átjárhat bennünket az az erő, amitől a sátán visszavonul.

A kísértések mindegyike a főparancs („Szeresd a te Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből”) ellen irányulnak, azaz a főparancs elleni vétkezés különböző módjain alapulnak. A főparancs pedig ott van az 5 Mózes 6-7-8 ban ahonnét a Mester idéz válaszként.

Imádság: „Szabadíts meg minket a gonosztól!” Annyira rohadt és rettenetes, hogy minden kincsünket elrabolja, mindent, akik voltunk és vagyunk meggyaláz Uram és olyan rohadtul kitartó, hogy a végén senkikké leszünk oltalmazó tenyereden. Jézus király kényszerítsed visszavonulni, szabadíts meg a gonosztól.

3. munka: Első kísértés.

Isten fia vagy és éhes, változtasd a köveket kenyérré.

A sátán elismeri, hogy Isten Fia Jézus, nem becsüli le, tudja kivel áll szemben, provokálja.

Kinéznéd karácsonyi bevásárlások népéből, hogy az ő Jézusuk képes a köveket kenyérré változtatni?!  Aligha.

A sátán számára nem kétséges, hogy ez most nem csak egy eleve megnyert rutin párbaj lesz.

Az az ő remekműve, hogy mára a vallási analfabétizmus ’szeretetünnepének karácsonyi dizájnja’ kisöpörte a főparancsot a karácsonyból és az életekből. Tudni illik, hogy az Urat szeresd teljes szívedből, teljes elmédből és teljes erődből, ez a főparancs lényege! Így aztán a velünk való rutin párbajait sorra nyeri a főparancs nélküli életeken.

Elhangzott a kísértés – a köveket változtasd kenyérré – Isten Fia.

Jézus Urunk válasza – „nem csak kenyérrel él az ember”.

A vallási félanalfabetizmusunk korlátait azzal törhetjük át, ha elővesszük a bibliában azt a részt ahonnét a Mester idéz 5Mózes 8:3 meg a környezetét mert az mélyíti ki a választ annyira, hogy a sátán hátrálni kénytelen.

A történet beállítását úgy tessék látni, hogy még egyszer utoljára Mózes az égi törvény hozója összehívja a pusztát megjárt népet egy népgyűlésre a 40 éves vándorlás végén a honfoglalás előtt Baál-peor (Belfegor) hegyére Kánaán határára. Ez a nép már nem az a nép amelyik évtizedekkel korábban meghátrált a honfoglalástól. Ezek a fiaik, az előző, még Egyiptomból kivonuló, a tízcsapás istenpárbajában győzelmet megélő, a Hórebnél az Úrral szövetségre lépő, a mannával és fürjekkel táplált kivételes Isten bizonyítékokkal megáldott generációt az Úr kiirtotta az utolsó emberig, mert a meghátráló szívből hiányzik az Úr Isten iránti teljes bizalom. Elbuktak. Mózes az utolsó, aki ugyancsak nem mehet be a megígért földre. Pedig, ha valaki, akkor ő – gondolnánk.

Tehát, a népgyűlésen felolvasásra kerül újra a tízparancsolat a nép előtt és a megmaradás és megtartatás törvénykönyve, majd az Úr felhívja Mózest a Nébó hegyére, megmutatja neki Kánaánt, és magához veszi.

Fontos tehát, hogy a nép nem kezdő a Nagy Úr Istennel való együttműködésben, rettenetes, keserves, húsba vágó és mégis gyönyörűséges biztonságuk van és Isten félelmük.

A szív állhatatlansága nincs rejtve az Úr előtt, akár Mózest, akár egy egész generációt ’lekapott a pályáról’ mert elbuktak az istenpárbajukban, mert a sátán ügyesen elterelte a figyelmüket némi kis endorfin ígéretre cserélve az Úr készítette igazi hazát.

A törvény felolvasás célja az emlékeztetés, emlékeztetés arra, hogy ki vagy! (’Mi a neved és a fegyvernemed’! https://www.youtube.com/watch? ):

5Móz 8: 2-5 „Emlékezzél vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr, már negyven esztendeje a pusztában, hogy megsanyargatva és próbára téve téged, megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik. Ruhád nem szakadt le rólad, lábad sem dagadt meg ez alatt a negyven év alatt. Megértheted ebből, hogy úgy fegyelmez téged Istened, az Úr, ahogyan az ember fegyelmezi a fiát. „

Na ez az emlékezés, az Úrra való emlékezés.

Arra, amiken keresztül vitt és visz az évek évtizedek alatt, a megaláztatások idején, a nincstelenségünk idején, az alkotások idején, az árulások gyötrelmes idején, a gyász idején.

Esetleg mennyi-mennyi lehetséges töltény a sátánnak a párbajhoz, az évtizedeink könny-kútjában…, ha magukra a dolgokra, a be nem teljesült ígéretekre, és nem az Úrral töltött időre emlékezel.

Mózes mégis csak ott áll Kánaán határán, akikkel együtt indult már nincsenek, neki sincs már oda átt dolga, de hát mégis csak úgy lett, ahogy az Úr megígérte. Teljes képtelenség volt ide vezetni ezt a szívében is rabszolga népet, a szabadságban folyton elcsatangoló népet, amelyik öt perc alatt cserél istent, akinek a szívében akárhány szerető elfér, itt állni az Úr előtt velük.

És érteni, hogy értik: NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER. És ettől lesz hazájuk az Úrtól rendelt.

Csak Józsué és Káleb szíve volt rendben, ők ketten bemehettek Kánaánba. Sokszázezren élték át a kiszabadíttatás csodáját, az egyiptomi istenek csődjét, Atyánk győzelmét az istenpárbajban. A sok százezerből kettő volt rendben, a többit visszavette az, akit az egyiptomi istenek felett is vezérnek tudunk, a sátán.

Sokkal keményebb ez a párbaj barátom, mint gondolnád. Már itt az elején elbuknék, mint Mózes generációja, meg mindenki azóta is. Csak a Mester tudta feltartóztatni a sátánt, és azóta is csak ő képes megállítani. Mert én magam is elvétem újra és újra az emlékezést! „Emlékezz vissza az egész útra…”

Imádság: De jó Uram, hogy nem csak kenyérrel él az ember. Légy irgalmas Urunk a bukottjainkkal és velünk elbukókkal, amikor nem teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretünk Téged. Uram légy irgalmas azokkal, akik Tebenned bíztak elejitől fogva, aztán egyszer csak már nem. Áldassék nagy és szent neved amiért kiragadod az elveszettet a sátán markából a Krisztus nevéért az örök hajlékba.

4. Munka:  Második kísértés.

A sátán a 91. zsoltár 11-12. versével érvel, újra elismeri, hogy Jézus az Isten Fia, aki különleges védelmet bír az Atyától.

A helyszín változik, Jeruzsálemben vagyunk a templom párkányán. A kihívás, hogy vesd le magad, hisz tudhatod, hogy lábadat nem ütöd meg a kőben, mert angeloszai megmentenek. Elégséges ezen a helyen bemutatni a különleges védelmedet, emberek százezrei lesznek tanúi, hogy valóban az Isten Fia vagy, nem maradhat senkiben kétség felőle. Megspórolható a megváltás, megspórolható a kereszt.

Tehát a párbaj folytatódik.

Jézus Urunk válasza: „Meg van írva, ne kísértsd az Istent”.

Ezt a választ megint helyezzük vissza oda ahonnét a Mester idéz az 5Mózes 6:16-ba, tehát Mózes emlékeztető népgyűlésébe, ott még az is elhangzik, ’ahogy kísértettétek Masszában’

Ott és akkor még emlékezhettek, hogy mi történt Masszában, de nekünk ehhez tovább kell lapoznunk a szentírást egészen a 2Mózes 17:1-7-ig.

A történet, megvolt az egyiptomi szabadulás, de nincs víz a pusztában.

Azért hoztál ide Mózes, hogy megöld a gyerekeinket, az asszonyainkat, az állatainkat?!

Mózes imádkozik.

Az Úr válasza, hogy fogd a botot, ami előtt ketté nyílt a tenger, vedd magad mellé a nép véneit, vonulj végig a nép között, akik meg akarnak lincselni, a bottal üss rá a Hóreb hegy sziklájára.

Mózes megteszi, amit az Úr mond és nem a ’józan ész’.

A sziklából víz fakad és ihat a nép.

„Azután elnevezte ezt a helyet Masszának és Meribának, Izráel fiainak perlekedése miatt, mert így kísértették az Urat: Közöttünk van-e az Úr vagy sem?”

Na ez itt a kérdés!

Ne kísértsd az Urat, mert ő hűséges hozzád, veled jár utadon, ahova Ő vezet.

Veled van a rohadt száraz sziklák között is.

Ez a válasz a sátán felvetésére és nem tud mit kezdeni vele, hogy az Úr a sziklából fakaszt vizet az övéinek.

Amikor még gyönyörű kertjeink üdén zöldellenek, de hajdan erős lelkek reszketnek tőle, hogy fogytán a víz, és keresnek mindenhonnan biztonság illúzióját adó vizeket, a sátán nevet, már megint győzött.

Aztán kertjeink sziklává változnak mert tündér ligeteid kifosztva.

Próbálsz keresni egy utolsó üde-zöld foltot, persze nem maradt belőle semmi, talán soha nem is volt tündér-liget, csak száraz szikla.

Aztán vársz egy utolsó magánerős reményt, amit bedönt egy telefon és most már tényleg nincs itt víz, nincs jövő, amúgy is hiába kepesztettél egy életen át öt perc biztonságért, na akkor ’légy bátor és erős elvégezni az Úr háza szolgálatának minden munkáját’ lélek reszketés nélkül, nem kísértve az Urat, hogy köztünk van-e vagy sem?

Elbukunk, hát persze, hogy elbukunk, a sátán meg nevet, ahogy jót röhögött a kertjeinken eddig is, hisz minden gyümölcsödet ellopott évtizede már, majdnem vitte az üdvösséget is.

Masszánkká és Meribánkká lett a halál, mert lázadunk az Úr ellen.

Ne kételkedj, vizet fakaszt kiszáradt szív-szikláinkból, közöttünk van az Úr.

Imádság: Krisztus Urunk te legyőzted az utolsó ellenséget a halált, fakassz éltető vizet kiszáradt szív-szikláinkból. Hallgattasd el a sátán nevetését, Te, aki nem hagytál bennünket, a reszkető lelkeinket, a kárhozatban végül. Bocsásd meg a mi vétkeinket, hogy hitetlen erős hittel várakoztunk Rád, szabadítónkra, a tenyereden, elveszve. Köszönjük, hogy nyitva tartottad végig az ég kapuját, el nem száradó kertedet, amit nem foszthat ki a sátán. Ahova nem jön velünk a lélek reszketése.

5. Munka: Harmadik kísértés.

„A világ minden országa és dicsősége”

Hatalom és gazdagság előnyben részesítésének kísértése Isten szeretetével szemben.

Jézus Urunk válasza: 5Mózes 6:13 Egyedül Isten méltó az imádásunkra.

Ez a mondat foglalja össze az erkölcsi monoteizmus ószövetségi nagy üzenetét, vagyis, hogy féltőn szeret a mi Istenünk, ne legyenek más isteneid Őelőtte!

 

Hatalom és gazdagság anyagi értelemben ritkán és keveseket kísért, néha szelek dagasztanak néhány vitorlát ideig-óráig, néhány szerencselovagot repít a szél, aztán meg másikakat. A sátán játékszerei lesznek, ha nem az Isten dicsőségét keresik.

Érdekes dolog a hatalom és gazdagság, magam sohasem voltam se hatalmas se gazdag, akkor sem, amikor évente két-három milliárd forintot ért az aláírásom, de elégségesen sok időt töltöttem ’gazdagok’ rémült társaságában, amikor a bankkal tárgyaltak a havi húszmilliós részlettörlesztés halasztásáról.

Azt is láttam, amikor az ’egyházi magasan ülő sas’ a lelke árán vett magának új lakást, hogy elhagyhassa a gyerekeit, ennek érdekében a főegyházi kasszát az egyik bankból a másikba vitte, hogy magán VIP kölcsönt kapjon a vásárláshoz.

A sátán a hasát fogja azóta is a röhögéstől.

Még csak ki sem nyitottam az anekdota táramat, például a magyar református világtalálkozó állami támogatásának elszámolásáról, ahol a teljes összeg harmada, húszmilliós számla szólt szárnyas-betétről. A sátánnak ez is megért egy mosolyt.

Persze előre is nézhetünk nem csak mindig a múltba, a sohasem látott gazdagság szakad éppen most a magyar reformátusokra. Sok-sok milliárd forint érkezik a leszállópályák kiépítésére a választási osztogatásból, hogy puhán landolhassanak a bukni készülő politikus ejtőernyősök.

A sátán persze mosolyog, hisz már réges-rég az ő politikusai ülnek közel száz éve az egyház meghatározó székeiben, akik majd terelgetik a zsilipeken keresztül a neki megfelelő helyekre a temérdek hömpölygő pénzt.

Etcetera-etcetera.

Nekünk nem kell tartanunk attól, hogy felénk nyitnák a csapokat.

Sok éve tanultam egy fontos mondatot: ’A pénz lefagyasztott energia.’

Nem öncél.

Az a felelősséged, hogy mire olvasztod fel.

Krisztus Urunk mondott is valami példázatot a tálentumokról…

 

(Tizezer órákon keresztül vizsgáló bizottságok keresték a ’szálkát a szememben’. Alapos munka volt, gratulálok. Karaktergyilkosságnál többre nem tellett nekik. Ez az én ajánlólevelem)

 

Vonatkoztassunk el a ’lefagyasztott energiától’, egy sokkal veszélyesebb területre a ’lelki gazdagságra’ (mai nevén profilkép), a sátán kedvenc vadászterületére.

Jaj neked, ha a profilképed öncéllá válik.

Féltőn szerető Isten a mi Urunk, aki nem adja a dicsőségét másnak.

Felelőséged, hogy mire tékozlod a lelki gazdagságodat, na meg persze az is, hogy hány párhuzamos inkognitó profilképpel gyűjtesz éltető lájkokat a sátán örömére és a magad élvezetére kreálva lelkiekben gazdag virtuális világokat.

Hogyan fosztod ki lelki gazdag virágzásodban a magad világát, ahova az Úristen rendelt élned.

És a sátán hasát fogja a röhögéstől, amikor nyilvánossá teszi a féltve őrzött titkos jelszavad, fellebbentve a fátylat a külön alkutokról és lezúzza a profilképedet.

Az Úristen a kreált világaidban – ahol kedved szerint lehetsz gazdag – sem adja a dicsőségét másnak.

Jónás is megpróbált a világ túlsó végére futni az Úristen elől, hogy inkognitóban élje le az életét.

Imádság: Uram szabadíts meg a gonosztól, szabadíts meg a sátánnal kötött külön alkuimtól.

Márk evangéliuma két sorban elintézi a tudósítást Krisztus Urunk megkísértéséről.

A tényt tudja, a tartalmat nem, lévén a megkísértés annyira magánjellegű személyes műfaj a sátán és a megkísértett között lényegéből fakadóan, hogy az ember ehhez a levelezési címhez senkinek sem adja meg a jelszót.

Máté és Lukács a megkísértés tényének közlése mellett prédikál is a gyülekezetének elmondva, hogy az alapkísértés:

– Istent nem szeretni teljes szívvel.

– Istent nem szeretni az élet kockáztatásával

– Istent nem szeretni a gazdagság árán

Ám a leglényegesebb az üzenetben, hogy Jézus Urunk legyőzte a sátánt és az kénytelen visszavonulni.

Az alapkísértés nem változik a változó idővel, vagy azzal, hogy te magad változol.

Sohase gondold, hogy már felesleges mondat:

A Krisztus nevében távozz tőlem sátán, hallod takarodj!

Luther Márton doktor nyomatékképen utána vágta a tintatartót is életrajzi leírása szerint.

Te próbáltad már elzavarni?

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és teljes erődből, hogy ne a te Uradnak, Istenednek kelljen kitépni a sátán rohadt karmaiból. Megmenti a lelked, mert féltőn szeret, de nem biztos, hogy túléled, nem biztos, hogy túl kell élned.

Ámen

csbz