vasárnap, április 30, 2017
Home Blog

Pünkösd tüze – vagy Pompeji tüze

Unalmas-izgalmas história a magyarországi református bibliaolvasó kalauzt követve

Apostolok cselekedetei 2: 37-47 Péter pünkösdi beszédének vége és annak hatásaként az egyház születésének pillanata, mint az aranykor beálltának korszakváltása – Lukács elmondásában.

 

Könyvet váltottunk a szentírásban, Márk evangéliuma után jön az Ap.csel. tudósítása a feltámadást követő eseményekről, úgy is mint az egyház idealizált aranykoráról. Könyvet váltunk, tehát teret és idősíkot is váltunk, a márki ’60-as évek vége Rómájából elmegyünk a 80-as évek vége Antiókhiájába Lukácsnak.

Jártak már ott? Én se.

Elhunyt Dr. Herczeg Pál

Ma reggel kaptuk a szomorú hírt, hogy elhunyt Dr. Herczeg Pál a Lábatlani Református Egyházközség egykori lelkipásztora, teológiai professzor. Temetéséről később intézkednek. Az alábbiakban Steinbach József püspök emlékező sorait közöljük.

Dicsérte Istent – Dr. Herczeg Pál professzorra emlékezve

In memoriam Franyó

 

dr. Franyó Zsuzsanna

 

Kedves Zsuzsánna! Vagy Franyó kolléganő! Illetve nekem csak: Zsuzsika!

Egyszer régen, – mert mi már tudjuk, mi az, hogy régen, hiszen az Úr kegyelméből volt alkalmunk megélni egyet s mást – szóval egyszer a távoli múltban egy volt kolléganőnk ravatalánál szintén én mondtam a búcsúztatót, és amikor végül mi, fekete árnyak, már hazafelé szédelegtünk, azt mondtad, na Öcsikém (mert akkor már így hívtál), Öcsikém, ez olyan szép volt, hogy eldöntöttem, az én temetésemen is neked kell beszélned. És akkor nagyot nevettünk.

Húsvét reggele

Sohasem unalmas történet Márk 16: 1-8 alapján.

Márk mire leírja Jézus Urunk feltámadásának históriáját, már 35 éve beszélnek róla egyre több helyen, egyre több országban, már kultúrák inognak meg miatta. Már kialakultak konspiratív szimbolikák, hogy csak a bennfentesek értsék egymást (hal – ihtüsz – Jézus Isten Fia megváltó), már arra az esetre, ha éppen hatósági vegzálás alá vétetnek Európa egésze, Ázsia egésze és Afrika egész területén bárhol, tehát jóval szélesebb körben, mint a Szentírásban előttünk lévő görög-római civilizáció területe, ami önmagában is nagyobb, mint Róma birodalma.

Reményik Sándor – Pilátus

János evang. XIX. 22

A pörnek vége. Elvégeztetett…
Véres a kereszt tövében a fű.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat.

Köszöntő

Nagypénteki sirató

Nagypénteki sirató

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh’se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.

Bajorerdő, 1947

Wass Albert

 

Óvakodjatok az ügyvédektől

 Unalmas-izgalmas história, amikor Krisztus Urunk Jeruzsálembe ér.

Márk 11-13 részek. (12:28-34)

 Nem lehet nem a poénnal kezdeni.

Ezek a fejezetek hoznak három prófétai jelet, öt vitát és egy ’mini’ apokalipszist. A márki mini apokalipszis előtt van egy intés, hogy „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógában és az asztalfőn a lakomákon, felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak, ezekre vár a legsúlyosabb ítélet.”

Virágvasárnap

 Virágvasárnap

Valahol most egy tulipán-szájú,
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk – –
Jártak itt ólom-zord hadak,
lánctalpukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi –
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk
s kőből-kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:
Szent István, térdepelj közénk,
magyarok térítő királya,
nagyobb király térített minket,
idők vasából koronája.
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.
Így éneklünk s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
egymást karolva mulatunk.

Csoóri Sándor

Kakas, pelikán és kereszt

„Kakas, pelikán és kereszt”

(Nagypéntek jelképei)

Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek

Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében ez a nap a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A  katolikus templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Jézus halálára keresztre feszítésére emlékezve a kereszt kerül a középpontba,.