Örülök az én szívemben, Ez kívánatos hírt hallván, Hogy mi bémegyünk ezután
Az Isten lakóhelyében, Jeruzsálem, kapuidban Mi lábainkkal megállván, Az Jeruzsálem jól megépült,
Sok ékes épületekkel, Holott szép polgári rendvel Mindenféle nemzet egyben gyűlt.
Az Úrnak minden nemzete, Mint meghatta Izráelnek, Gyűljenek Jeruzsálembe,
És ott az Istent dícsérjék: Az székek ott tétetnek fel, Kiken Dávid háza ítél,
És ott az igazság lakozik, Kérjetek jót ez városnak, Békeség légyen azoknak, Kik ez várost tisztán szeretik.
Légyen te kőfalaidban Csendesség és jó békeség, Az község közt egyenesség, Jó szerencse házaidban.
Az én atyám fiaiért És ott lakó feleimért Adjon Isten jó békeséget. Szentségiért én ez helynek,
Melly szerzetött az Istennek, Minden jót kívánok tenéked.
A bűn sötétben tévelyeg És bajba dönt vakon; De Krisztus kézen fog s vezet Világos útakon.
A bűnben kín van s gyűlölet, Mi mást, más minket öl; Öröm köt egybe s szeretet Az Úr szívén belől.
Már szolgád lettem, Jézusom, Ki értem áldozál; Más uram nincsen, jól tudom, Mert bűnből kihozál.
Légy áldott, Krisztusom, te nagy! Hadd adjam át szívem: Vedd szívesen, hogy hol te vagy, E szív is ott legyen.
Nagy Isten a neved, ezt vallja föld és ég, Csak téged illet tisztelet és dicsőség.
Ó, Ábrahám Ura, ím, hallom szent szavad; Csak azt az üdvöt keresem, mint kezed ad.
A múló földi jót és vágyát elhagyom, S őt választom, ki őrizőm és pásztorom.
Ó, Ábrahám Ura, szent kegyelmed nekem Az én örömöm, utamon ez vezessen.
Te barátod lettem, én Istenem te vagy: Tarts meg a Jézus véréért és üdvöt adj!
Megesküvél, Uram, és igédben bízom, Hogy égbe viszed gyermeked sasszárnyakon.
Meglátom Jézusom és áldom hatalmát, Szent kegyelmének éneklek halleluját.
