Ismét mögöttünk van egy óesztendő. Sok megpróbáltatással. Tűzvész, árvizek, életszínvonal csökkenés, klímaváltozás, gazdasági válság, harcok sorozata egyházban, államban, családban, barátok közt. Mindenkinek a saját szempontjából igaza van, és mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb. Most itt az újesztendő. Várhatunk-e valami jót az újévtől? A jövőtől? Örökös kérdés… Ha pontosan ismernénk mindazt, ami a még szinte teljesen üres naptárunkat meg fogja tölteni, akkor nagy valószínűséggel vagy elbizakodnánk vagy pedig kétségbe esnénk. Tudjuk, hogy elég minden napnak a maga soron következő feladata. Ennek ellenére mégsem lesz minden idegen és ismeretlen a számunkra. Istennek Jézus Krisztusban felkínált segítségére és szabadító szeretetére a jövőben is számíthatunk.
Épp úgy, mint az az egyszeri ember, aki belezuhant a házuknál közel lévő kútba. Tudta pedig, hogy ott van, hogy veszélyes, mégsem intézkedett, és megtörtént a baj. Az pedig nem jár egyedül. Körülkeríteni egyszerűbb lett volna, mint kimászni belőle. Így csak remélni merte, hogy észreveszi valaki és segít rajta.
Elsőként a szomszéd figyelt fel rá. Meg is jegyezte szörnyülködve: Ó, te szegény, de sajnállak, aztán nagy riadtan tovább ment. A hír hallatára elkezdtek gyülekezni az emberek. Megérkezett a fundamentalista: csak a gonosz emberekkel történik meg ilyen, csak azok zuhannak ilyen mélyre. Megjelent a pesszimista: ne izgulj, lesz ez még sokkal rosszabb is. Aztán jött a reménykedő: nagyon megtudlak érteni, én is így jártam, de te is túl fogod élni, mint én. Azután megérkezett a politikus: hogy létezik, hogy ilyesmi történik településünkön? Holnap sürgősen intézkedni fogok. Majd felsorakozott az újságíró: holnap bizony részletes cikket írok a dologról. Aztán megjelent az optimista: „Igyál kávét! Az majd felemel!” Így ment ez egész napon át. Kezdte teljesen feladni a reményt. Egészen sötétedésig, amikor váratlanul megjelent az Atya, lehajolva kinyújtotta felé a kezét, és kiemelte az embert. Felénk is nyújtja, lehajolva hozzánk, hogy végig vezessen bennünket ezen az új esztendőn is. Fogjuk meg hát bátran a kezét!
Fekete Annamária
