A WHO világkormány-összeesküvése: A konspiráció előlép az árnyékból. WHO CA+, az ún. Pandémiás megállapodás. Az állami szuverenitás maradványainak a felszámolása. Az irányító politbüró, mint az oligarcha – hatalom prototípusa. A közjóért.
Igor Psenicnikov figyelmeztet arra a folyamatra, amelynek során a nyilvánosság megkerülésével titkos megállapodás készül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai között, amely egyetlen suhintással megfosztja a kormányokat és a nemzeteket attól a joguktól, hogy legalább minimális mértékben dönthessenek saját sorsukról.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nyilvánosság tájékoztatása nélkül és gyakorlatilag titokban dolgozik az ún. Pandémiás megállapodáson. Az emberi egészségről való gondoskodás ürügyén, éppen ennek a kötelező erejű dokumentumnak a segítségével erőltetik majd rá a világra azt a globális irányító struktúrát, amelynek hatásköre fölötte áll majd az egyes államok és a nemzeti kormányok hatáskörének.
Konspirációs szerv
December 5-7. között a Kormányközi Tárgyalótestület (Intergovernmental Negotiating Body – INB) gyakorlatilag titokban dolgozta ki az egész világra vonatkozó Pandémiás megállapodást. A WHO a weboldalain ugyan közzétette az ezen dokumentumra vonatkozó dokumentumjavaslatot, amivel formálisan teljesítette a munkájára vonatkozó közzétételi kötelezettségét, csakhogy azt a dokumentumot, amely a bolygón élő összes ember életét hivatott megváltoztatni, csak nagyon nehezen lehet megtalálni. Erre mutat rá mindenki, aki igyekszik áttanulmányozni a megállapodási javaslatot még azelőtt, hogy a világot kész tények elé állítják.
Ezzel függ össze két fontos körülmény. Az első gyakorlatilag mindenkit érint, de főleg azokat, akik felelősek lesznek a dokumentum továbbfejlesztéséért és elfogadásáért, amely dokumentum állítólag az egész emberiség egészségét fogja biztosítani a valamiféle „jövőbeni pandémiák“ esetén .
A megállapodásban számos olyan fogalom fordul elő, amelyeknek a pontos és konkrét jelentése nincs megmagyarázva. A szavak önmagukban világosak, de vajon mi rejtőzik mögöttük, a zárójelben és kizárólag az ezen dokumentum megalkotóinak fejében.
Az említett kifejezések és a rugalmas formulációk számtalan magyarázatra nyújtanak lehetőséget. Éppen ez jelenti a veszélyt mindannyiunk számára. A Pandémiás megállapodás, a 194 WHO-tagállam által történő elfogadását követően, jogilag kötelező erejűvé válik és „jogalapul“ szolgál majd egy olyan nemzetközi szerv létrehozásához, amely hatáskörénél fogva kiiktatja a játékból a nemzeti kormányokat.
Érdekes, hogy a Pandémiás megállapodás előkészítésében közvetetten részt vesz Oroszország is. A revidiált nemzetközi előírások (IHR) állítólag abból a célból készülnek, hogy hatékonyan lehessen reagálni azokra a „kihívásokra“, amelyeket a koronavírus „pandémia“ hozott. A revidiált IHR és a Pandémiás megállapodás összekapcsolódik. Az új IHR előírások erre a dokumentumra lettek „szabva“.
Orwelli semmitmondó elnevezés
Magát a Pandémiás megállapodást (eredetileg „Nemzetközi megállapodás a pandémia megelőzéséről, a felkészültségről és a reagálásról“) a közzétett javaslatban új „terminus technicus“-szal jelölik: „ WHO CA+ “. Ez, az áttekinthetetlen rövidítés megfejtését követően, annyit jelent: „A WHO konvenciója, megállapodása vagy egyéb nemzetközi dokumentuma a pandémia megelőzéséről, a felkészültségről és a reagálásról“.
Mindenkinek, aki ezzel a rövidítéssel találkozik, tudnia kell, hogy mi rejtőzik mögötte.
Miért került sor az elnevezés módosítására? A globalisták, akiket a vezető, nemzetek fölötti korporációk és a Wall Street „pénz urai“ képviselnek, leplezni akarják a dokumentum valódi jelentőségét és célját : Ennek a dokumentumnak az aláírásával (ford. megj.: a nemzetállamok) beleegyezésüket adják ahhoz, hogy (békésen, háború nélkül) átadják szuverenitásukat és állampolgáraik életét a globalista elit kezébe.
A Pandémiás megállapodás első célja a totális elektronikus kontroll rendszerének kialakítása az összes ország lakossága fölött. Ennek semmi köze az egészséghez.
Mi a megállapodási javaslatban a legfontosabb?
Ki fog bennünket kormányozni?
A WHO a világ lakosságát a fenyegető világjárványokkal ijesztgeti, amelyek a WHO képviselői szerint bizonyosan bekövetkeznek, és amelyek elől pandémiás megállapodás nélkül nincs menekvés.
A szöveg legérdekesebb része valahol középtájon kezdődik. A 19. cikkely a Megállapodás „irányító szervére“ vonatkozik. A struktúrája három részből áll: (1) A szerződő felek konferenciája, amely az „irányító szerv“ legfőbb instanciája; (2) Delegált hivatalnokok csoportja, akik adminisztrációs egységet alkotnak majd; (3) A szerződő felek kiszélesített konferenciája, „ahol az illető érdekelt felek üléseznek majd, és amely hozzájárul majd a Szerződő felek konferenciája által elfogadott folyamatokhoz”, amely az 1. bekezdésben szerepel.
Mi körvonalazódik a 19. cikkelyben? Egyszerűen egy nemzetek fölötti szerv, amely koordinálja majd a „pandémiára“ való felkészültséget (vagyis azt, amit a WHO ekként megjelöl), és a világviszonylatban történő reagálást az egyes régiókra és a nemzeti jogszabályokra vonatkozóan.
Tekintettel arra, hogy a WHO garantálja a világnak, hogy biztos jönnek „új világjárványok“, és az oltáson és a globális karantén kihirdetésén kívül nincs más eszköze a járványok féken tartásához, ez a „koordináció“ néhány dolgot jelenthet:
a kötelező oltások elrendelését, karantén kihirdetését bármely országban vagy országcsoportokban, vagy globális méretű karantént az „irányító szerv“ belátása szerint és további, különböző mértékű korlátozásokat. Tekintettel arra, hogy mivel szembesült a világ az utolsó WHO által kihirdetett „pandémia“ alkalmával, a képzelőerő szabad teret kap.
Kemény cenzúra és börtön
A Pandémiás megállapodás 16. cikkelye „ a pandémiára és a közegészségre vonatkozó ismeretek növelése“ ürügyén szigorú cenzúrát vezet be minden olyan információforrásra vonatkozóan, amely kétségbevonja a WHO-tól és az „irányító szervtől“ származó adatokat és instrukciókat.
A dokumentum megköveteli, hogy minden ország „ javítsa a tudományos ismeretszerzést … és a pandémiákról szóló információkhoz és azok hatékonyságához való hozzáférést, és küzdjön a valótlan és megtévesztő információk vagy dezinformációk ellen, akár nemzetközi együttműködés által is.“ Azaz közösen, nemzetközi szinten kell küzdeni a „dezinformációk“ (az oltásterror valódi lényegének leleplezése) ellen.
Mindeközben minden ország kötelezi magát arra, hogy: tájékoztatja a nyilvánosságot, figyelmeztet a kockázatokra, irányítja az infodemikát (a pandémiáról szóló információkat) hatékony csatornák segítségével, ideértve a szociális hálót is; rendszeresen elemzi a szociális hálót azzal a céllal, hogy leleplezze a dezinformációt és megértesse annak mibenlétét, és fejleszti a kommunikációt és a nyilvános megosztásokat a dezinformációk és a hamis hírek elleni küzdelem céljából.“ Az irányító szerv döntése helyességének megkérdőjelezése bűncselekménynek lesz nyilvánítva.
„A dezinformációk elleni küzdelmet“ a „vakcinákba, a tudományba és a közintézményekbe vetett bizalom növelésével“ kell folytatni.“ Különleges hangsúlyt fektetnek éppen a vakcinákra. Más szóval, ha valamely ország aláírja a pandémiás megállapodást, az embereket ismét oltásra kéenyszerítik. A független epidemiológusok és virológusok véleményét „hazugnak és tévesnek“, ill. büntetendőnek nyilvánítják.
Pénzügyi források
A pandémiás megállapodás 18. cikkelye az aláíró országokat kötelezi arra, hogy „biztosítsák a meglevő és/vagy új mechanizmusok útján a fenntartható és kiszámítható finanszírozást, és egyúttal növeljék az átláthatóságot és a felelősségtudatot arra nézve, hogy a WHO CA+ céljai megvalósításra kerüljenek.“
Honnan szerzik ehhez a pénzt? „Minden szerződő fél kötelezi magát arra, hogy Megerősíti és előnyben részesíti a világjárványok megelőzésének hazai finanszírozását, …, még az egészségügyi, pénzügyi és a magánszektor kiszélesített együttműködése által is. Más szóval, minden ország saját költségére és a helyi magánvállalatok költségére, akik erre kényszerítve lesznek, teljesíti majd a megállapodásból eredő kötelezettségeit.
Pénzhiány esetén az országoknak biztosítaniuk kell „ a finanszírozást a regionális és a globális potenciál növelését célzó már meglevő vagy újonnan kialakított nemzetközi mechanizmusok által …“. Hogyan lehet ezt a potenciált növelni, ha már semmire – az energiától kezdve az élelmiszerig – nincs pénz? A nemzeti költségvetésben törölni kell egyes tételeket, majd átirányítani azokat a megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítésére. Egyszerű, nem?
Kiutazási engedélyek a koncentrációs táborba
A Pandémiás megállapodás a WHO-t olyan hatáskörrel ruházza föl, hogy oltáskényszert – és ezzel elektronikus „oltás útlevél“ beszerzését – írhat elő a világ összes országának állampolgára számára. Ezek ún. „kiutazási engedélyként“ szolgálnak majd a világ elnevezésű koncentrációs táborba és a „normális életbe“. Enélkül az útlevél nélkül számkivetettek lesznek az emberek. A „kiutazási engedély az életbe“ próbaállamául Biden Egyesült Államát választották ki.
A javaslatban ugyan eddig még nem szerepel, hogy ez a dokumentum kötelezi az összes államot a QR-kódon alapuló „oltási útlevelek“ kiadására, amely nélkül az emberek a társadalom számkivetettjeivé válnak. Az amerikai nem mainstream médiában azonban már tudják, hogy konkrét társaságok dolgoznak azon a módszeren, hogy hogyan terjesszék el ezt az undorító gyakorlatot az egész világon.
A Reuters Hírügynökség közölte, hogy a WHO aláírt egy szerződést a Deutsche Telekommal „ az oltásigazolások világméretű elektronikus ellenőrzésére szolgáló softwar fejlesztésére vonatkozóan“.
A Gonosz Tengelye feketelistát alakít ki
A Pandémiás megállapodás kidolgozásának ütemterve feltételezi, hogy 2023 májusában már a WHO főigazgatójának asztalán lesz a Pandémiás megállapodás általánosan elfogadott javaslata. 2024 májusában az Egészségügyi Világközgyűlésen, amely a WHO legfőbb szerve, el kell fogadni a Pandémiás megállapodást. A WHO számos nyugati kritikusa és a Megállapodási javaslat opponensei azonban attól tartanak, hogy a dokumentumot már 2023 májusában elfogadják.
Felkeltette a figyelmet a már föntebb említett Nemzetközi Tárgyalótestület (INB) munkájának átláthatatlansága, amely jelenleg a dokumentumjavaslaton „laborál“. Jogos a félelem amiatt, hogy a Megállapodás elfogadását, a tervezettől eltérően, meggyorsítják. Ezzel összefüggésben pedig nagyon valószínű, hogy világ nagyon rövid időn belül ismét hallani fog a koronavírus „epidémiáról“ vagy olyan új „betegségről“, amelyet halálosnak kiáltanak ki, ami miatt oltásra, majd QR -kódos elektronikus kontrollok bevezetésére lesz szükség.
Hogy összefoglaljuk a terjedelmes és homályos Pandémiás dokumentum jelentőségét, hangsúlyozni szükséges a következőket: a WHO nyújtotta fedezékben és az emberiség egészségéről való gondoskodás ürügyén a globalista elit jogilag kötelező erejű dokumentumot készít elő, amelynek az aláírásával minden ország átadja a szuverenitását valamiféle „irányító szervnek”.
Ennek az „irányító szervnek“ az összetétele az utolsó pillanatig nem lesz ismert – sőt még azt követően sem, hogy mindenki aláírta a megállapodást. Azonban már most világos, hogy ennek az „irányító szervnek“ a döntését nagyon nehéz lesz megtámadni, mert állandóan hangsúlyozzák az országok jogi felelősségét a Pandémiás megállapodás betartására vonatkozóan.
És mi történik majd azokkal, akik elutasítják a Megállapodás aláírását? Semmirekellő országoknak lesznek kikiáltva és feketelistára kerülnek?
Hogy mit tesz velük ezután a „Gonosz tengelye“, erről már természetesen semmilyen Megállapodás nem kerül aláírásra.
Fordítás: Zsámbok Piroska – református lelkipásztor, vajdasági RKE