2. Öröktől fogva ismerte, Hogy mire lesz szükségem, Éltem határát kimérte, Szükségem s elégségem, Lelkem hát mit süllyedezsz, A hitben mit csüggedezsz? Egy kis bajt nem győznél-e meg? Hogy tántorítana ez meg?
3. Tudja Isten kívánságod, Ád is, mert csak ő adhat, De bölcs, Uram, te jóságod, Tudod: sok elmaradhat. Tudom: gondod reám nagy, Mivel édes Atyám vagy. Mit akarod, hát úgy légyen! Másként hinnem volna szégyen.
4. Gyakran még a boldogság is Egész teher nyakunkon. És túladnánk még azon is, Hogy könnyítenénk magunkon. Terhes a nyomorúság, De halál itt orvosság, Rang, becsület, mit hasznot szül. Mihelyt testünk egyszer kihűl?
5. A valóságos, igaz jót Az Úr meg nem tagadja, Nagy gazdagság és rakott bolt Nem fő jó, ritkán adja. Vagyon egy jó Istened, Ez tenéked mindened, Van jó lelkiismereted: Elég, ezzel beérheted.
9. Szolgáidon láttassad dolgaidat, Dicsőségedet ezeknek fiain! Add értenünk fölséges hatalmadat, Mi kegyes Urunk, ó, irgalmas Isten, Minden dolgunkat bírjad, forgassad, Kezeink munkáit igazgassad!
